|
|
|
... bántom.
(1957)
KÖSZÖNET
Most, amikor már bizonyos, hogy képtelenség hazajutnunk,
Mert valahol, hátunk megett, már rég elágazott az utunk,
Most, amikor már nélküled emészt a lét konok talánya,
... |
2020-03-22 22:45:14 |
|
|
|
|
|
|
Székely János :
Köszönet...
Most, amikor már bizonyos, hogy képtelenség hazajutnunk,
Mert valahol, hátunk megett, már rég elágazott az utunk,
Most, amikor már nélküled emészt a lét konok talánya,
Felbuggyan szívemb... |
|
2011-06-13 21:01:59 |
|
|
|
|
|
|
...(1963.02.24. - 1998.12.16.)
Most, amikor már bizonyos, hogy képtelenség hazajutnunk,
Mert valahol, hátunk mögött, már rég elágazott az utunk,
Most, amikor már nélküled emészt a lét konok talánya,
Felbuggyan szívemből a nagy, mély és meleg emberi hála.
Köszönöm drágám, hogy velem jöttél, míg jöhettél az úton,
Köszönöm kedvességedet, melly... |
2010-11-11 18:51:26 |
|
|
|
|
|
|
... félj,
Oly neszetlen, ahogy leszáll az él,
S oly hasztalan, akár a temetőbe.
Köszönet
........
Most, amikor már bizonyos, hogy képtelenség hazajutnunk,
Mert valahol, hátunk megett, már rég elágazott az utunk,
Most, amikor már nélküled emészt a lét konok talánya,
Felbuggyan szívemből a nagy, mély és meleg embe... |
|
2010-07-26 14:38:18 |
|
|
|
|
|
|
Székely János
Köszönet
........
Most, amikor már bizonyos, hogy képtelenség hazajutnunk,
Mert valahol, hátunk megett, már rég elágazott az utunk,
Most, amikor már nélküled emészt a lét konok talánya,
Felbuggyan szívemből a nagy, mély ... |
|
2009-05-28 09:44:26 |
|
|
|
|
|
|
Székely János
Köszönet
Most, amikor már bizonyos, hogy képtelenség hazajutnunk,
Mert valahol, hátunk megett, már rég elágazott az utunk,
Most, amikor már nélküled emészt a lét konok talánya,
Felbuggyan szívemből a nagy, mély és meleg emberi hála.
Köszönöm, édes, hogy velem jöttél, míg jöhettél, az útban.
Köszönöm édességedet, mel... |
2009-03-26 07:56:23 |
|
|
|
|
|
|
Székely János
Köszönet
........
Most, amikor már bizonyos, hogy képtelenség hazajutnunk,
Mert valahol, hátunk megett, már rég elágazott az utunk,
Most, amikor már nélküled emészt a lét konok talánya,
Felbuggyan szívemből a nagy, mély és meleg emberi hála.
Köszönöm, édes, hogy velem jöttél, míg jöhettél, az útban.... |
2008-10-22 21:02:04 |
|
|
|
|