|
 |
|
|
...
Csillagruhába öltöztem,
Hogy ünnepelhesd szenvedélyem.
Azt hittem mindörökké tart,
Mosolyból fontam neked álmot,
Harcom hatalmi hadakkal,
Nem hagyott homlokomon ráncot.
Tetéztem szelíd szavakkal,
Szerelmes verset írtam hozzád.
Bevontam nemes arannyal
Szívembe hímzett, szelíd orcád.
*
AKKOR vo... |
| 2011-09-24 20:47:58 |
|
|
|
|
|
|
|
... szavú alkonyon
elhagyott minket a szerelem.
Azóta semmi sem változott:
itt minden ugyanaz maradt, csak
mosolyom lett kissé fáradtabb -
és egy ránc fut a homlokomon.
A fenyőfán szikrát vet a dér,
s a fények csendben kialusznak.
Lelkemben még viharok dúlnak -
s hegedűjét hangolja a szél. Drága Barátnőm!Gyönyörű szép őszi napot... |
|
|
| 2011-09-23 20:47:11 |
|
|
|
|
|
|
|
... alkonyon
elhagyott minket a szerelem.
Azóta semmi sem változott:
itt minden ugyanaz maradt, csak
mosolyom lett kissé fáradtabb -
és egy ránc... |
| 2011-09-23 17:11:02 |
|
|
|
|
|
|
|
... alkonyon
elhagyott minket a szerelem.
Azóta semmi sem változott:
itt minden ugyanaz maradt, csak
mosolyom lett kissé fáradta... |
|
|
| 2011-09-23 13:43:48 |
|
|
|
|
|
|
|
... megpihenni
Rózsaszín szirteken
Koráll-szigeteken,
Az éles körmökön,
örök örömökön.
Ó, áldott asszonykéz,
vágyak forralója,
Gondok altatója,
Izzó homlokomon
Hűvös fehér pólya,
Drága élő bársony,
Te maradj a társam,
Örökre, örökre.
Mikor sírdogálok
Könnyem te töröld le,
Te szoríts marcangolj,
Ha lá... |
|
|
| 2011-09-14 12:17:35 |
|
|
|
|
|
|
|
... -
A föld egyszerre elszaladt alólunk
És elszaladt alólunk minden;
Ég, csók, tűz, magam s a semmi.
A tehén lángszőre szintén elszaladt,
Aztán visszajött
S a homlokomon kezdett énekelni.
Fehér vízben hevertünk egymás mellett,
Szivemben ő s az ő szivében én.
Hátulról keresztülnéztem magamon
S úgy láttam, hogy bennem él tov... |
| 2011-09-07 22:04:09 |
|
|
|
|
|
|
|
... lihegésed -
ismerd meg arcomat!
...
Én vagyok az a lélek,
mely lettél, az a láng,
te lobbanóan táncos,
én elülő zsarát,
a Te füstödtől kormos... |
| 2011-09-07 11:24:18 |
|
|
|
|
|
|
|
Dabóczy Gergely:
Placebo
A bal kezemben ott remegett a borotva. A fél arcomról már lehúztam a habot. Mereven, üveges tekintettel bámultam magam a fürdőszobatükörben. A gyomorom, a halántékom lüktetett. A lábaim földbe gyökereztek. Minden izmom megfeszült. A füleimben óriási nyomást ére... |
| 2011-09-03 15:04:52 |
|
|
|
|
|
|
|
... fájdalmakat
jeges mélységüket együtt tudom veled
s hogy nem lehet beszélni róla
mert ha szólsz a sebek sorra
felszakadnak s a vér ismét kiserken
vörös pipacsbimbók égnek homlokomon
láthatóvá válnak a kések emlékei
s a kéz érintette élő szervek
megremegnek a hűvös félhomályban
látod ennyi maradt útravalónak
ezt viszem hozzád s hozom... |
| 2011-09-01 07:21:15 |
|
|
|
|
|
|
|
... a
lassan poroszkáló perceket,
s az utcáról szűrődik be
tompán a kutyaugatás.
A csönd meleg vackot ás
magának, s összegömbölyödve,
lágyan bokámhoz simul.
Homlokomon semmivé fakul
a gond, ahogy a szomszéd
szoba felől hangosat szusszan
az ártatlan gyermekálom.
Ott van valahol az én világom,
álom s ébrenlét határán,
abba... |
| 2011-08-31 23:19:13 |
|
|
|
|
