|
|
|
Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete 7. rész
A Duna-medence népessége a bronzkor végén
Néhány évvel halála előtt Kniezsa István azt mondotta nyelvész kollégáinak, itt volna már az ideje, hogy az ország - a történelmi Magyarország - helyneveit rendszeres vizsgálat tárgyává tegyük és ne csak egy-két nevet ragadjunk ki a sok ezer közül. De ő sem tudt... |
2011-08-09 23:42:38 |
|
|
|
|
|
|
... vaskor Kr. e. 500-tól. Megállapították azt is, hogy e három művelődési forma Európa nyugati részein nem belső fejlődés eredményeként állt elő, hanem a bevándorló népek hozták magukkal. Azok honosították meg a kenyér magvak termelését, a szelídített állatok tenyésztését és vezették be a letelepült életformát. E nagy fordulat eredményeként megszűnt a korábbi gyűjtögető életforma (fo... |
|
2011-08-09 23:39:02 |
|
|
|
|
|
|
... Kr. e. 6 századtól kezdve a folytonosság megszakad (2m 140-142). A szemita hadviselés borzalmait most azok is saját bőrükön tapasztalhatták, akik ezt az elvet kitalálták, a Régi Keleten meghonosították és az eldurvulást a földművesek közt elterjesztették. Akiket a babiloni király magával vitt, azokat átneveléssel szándékozott megváltoztatni, a helybenhagyott részleg pedig babiloni... |
2011-08-09 23:35:58 |
|
|
|
|
|
|
Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete 3. rész
A KIRÁLYOK TRÓNNEVEI ÉS URALKODÓI CÍMEI
Az egyiptomi királyok trónneveiket akként választották meg, hogy abban az isteni megbízatás kifejezésre jusson. Ezért a trónnév rendszerint az isten valamelyik nevét foglalta magában: Úr, Mén, Magar, Tudó, Szem- úr, Napúr, amihez hozzáfűzték a helyettességet kifej... |
|
2011-08-09 23:28:24 |
|
|
|
|
|
|
Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete 2. rész
A SZUMÉR ÉS EGYIPTOMI NYELV EGYFORMÁN MAGYAR NYELV
A szumér- egyiptomi kultúrnyelv nyelvtanában és hangtanában. a nem magyar tudósok lépten-nyomon olyan sajátságokat állapítottak meg, amelyek a magyar nyelvben is mind megtalálhatók; a magyar tudósok pedig az egyezést a szókincs tekintetében is igazolták... |
|
2011-08-09 23:24:54 |
|
|
|
|
|
|
... volt, kezei hatalmasak, ,,ujjai pedig vaskosak".17
Ez a leírás tökéletesen illik a gyakran két méterre is megnövő, karcsú, szinte térdig érő kezekkel bíró Délkelet-Afrikában otthonos csinos négerre, a szerecsenre. A fekete szín itt sem világtájként szerepel és nem véletlenül említi a forrás, hiszen a negroid összes járulékos vonásait egyidejűleg adja. Árpád fia Zulta fe... |
2011-08-09 23:22:10 |
|
|
|
|
|
|
BAKAY KORNÉL: AZ ÁRPÁDOK ORSZÁGA 1/5
ŐSTÖRTÉNETÜNK TITKAI
BEVEZETÉS
A TÖRTÉNETÍRÁS MÓDSZERTANA
HOGYAN LETTÜNK FINNUGOROK?
Jugria
A finn-magyar rokonítás
Új távlatok /1800-1849/
A finnugor irányzat uralomra jutása /1850-1867/
A KERESZTÉNY MAGYAR KIRÁLYSÁG KORONÁZÁSI JELVÉNYEI
Nos, mit mondanak a krónikáink?
Következzék a S... |
2008-09-01 11:09:20 |
|
|
|
|