|
|
|
... befejeztével jutott eszünkbe.
- Hát a gyolcsinges?
- Meglépett.
- Még hogy utánunk szedi! Nevetséges.
Az már igaz, ezen az oldalon, ahova mi hordtuk a leszedett kukoricát, nyoma sem volt a munkájának. De aztán valamelyikünk átment a kukoricaföld másik oldalára, és nagyot kiáltott meglepetésében.
Ott állt a gyolcsinges, eg... |
2007-01-11 11:57:32 |
|
|
|
|
|
|
... nálunk otthon elfelejtették az ünnepet. Nem volt karácsony, és nem volt újév, nem volt húsvét és pünkösd, mint ahogy vasárnapok sem voltak. Viselő ruháinkat s nehéz gondjainkat szakadatlan hordtuk, bármit mutatott a naptár.
Keserűség tanyázott otthon, s én hiába küzdöttem az ünnepekért, ünnepi öltözetet s ünnepi arcot éveken át nem látott a házunk.
Egyszer fellázadtam. K... |
|
2006-12-15 02:54:40 |
|
|
|
|
|
|
... Testvéreimmel a téglaszárító színek végében laktunk. Szüleim szeme előtt nőttünk fel. A munkába beleszoktunk. Kicsi korunkban a szárító területén a téglákat forgattuk, állítottuk élire, és hordtuk be a színbe. Édesapám cukrot rejtett a téglák alá, amit igyekeztünk megtalálni. Ahogy erősödtünk, a fugába, téglaverő formába vert súlyt bírtuk, vittük a bogárhátú szárító területére. Ez... |
2006-11-12 20:06:11 |
|
|
|
|