|
 |
|
|
... nekik tartozásukat. Ez teljesen tőle származott, és egyáltalán nem tőlük.
Nagyon fontos, hogy ezen a ponton ne értelmezd félre a szöveget. Egyes írásmagyarázók (különösen a római katolikusok) a 47. vers alapján azt állítják, hogy ennek az asszonynak a Krisztus iránti szeretete volt az, ami kiérdemelte a megbocsátást. Jézus azonban egyértelműen kijelenti (7:50), hogy az asszon... |
| 2024-04-18 22:41:21 |
|
|
|
|
|
|
|
... festéket.
A viaszos tojásírás rendkívül díszes és mutatós tojásokat eredményezett. A Sárközben a bátai római katolikusok körében és Váralján volt divatban, illetve hasonló technikával, csak más motívumokkal díszítették tojásaikat a bukovinai székelyek. A hímzők ... |
|
|
| 2024-03-31 21:02:35 |
|
|
|
|
|
|
|
... pászka. Tudjuk, hogy a pascha egyházi nyelven a húsvétot, illetőleg a testét, vérét feláldozó Megváltót jelenti. A magyarságnál mindkét elnevezés ismert.
A kókonyát, illetve pászkát a katolikusok húsvét vasárnap reggel vitték szenteltetni a templomba egy nagy kosárban. A kosár tartalma tájegységenként különbözhetett, azonban mindenképpen az ünnepre szánt húsvéti ételek voltak... |
| 2024-03-31 16:52:32 |
|
|
|
|
|
|
|
... egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi.
Nagyszombattól pünkösdvasárnapig a katolikus egyházban a reggeli, déli és esti harangszó alatt az Úrangyala (Angelus) imádság helyett a Regina coeli (Mennyek Királynője) ősi Mária-himnuszt mondják. A misén már az Üdvözítő feltám... |
|
|
| 2024-03-30 19:28:15 |
|
|
|
|
|
|
|
... falu határát egyházi és egyéb énekeket énekeltek.
A szokás célja - egyházi jelentése mellett - a határjelek megújítása, megismertetése és a termőföldek mágikus védelme volt.
Katolikusok és az erdélyi protestánsok is ismerték a szokást, ami arra utal, hogy a középkorban a szokás az egész magyar nyelvterületen általános lehetett.
Legtovább Nyugat-Magyarországon és ... |
| 2024-03-30 18:08:55 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... kapcsolatba hozható a húsvéti határjárás szokásával. Az újkorban az egyház előrehozta nagyszombat estéjére. A feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai: magyar, osztrák, német katolikus szertartás. Mindig hatalmas élményforrást jelentett a hagyományos életformában élő falusi és mezővárosi közösségek tagjai számára. Útvonala, belső rendje, formája, funkciói, a résztvevők elv... |
| 2024-03-30 18:01:31 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... Jézus holtteste a Sabbat ideje alatt végig a sziklába vájt sírban feküdt, de - miként az evangélium szerint előre megmondta - harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. A katolikus tanítás szerint Jézus pokolraszállása üdvtörténeti esemény, amikor Jézus a kereszthalála és föltámadása közötti időben a holtak országában járt, ,,magára vette az egész emberi sorsot, v... |
| 2024-03-30 17:48:29 |
|
|
|
|
|
|
|
... negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap.
Virágvasárnap elnevezése
A római katolikus egyház elnevezése szerint ,,Dominica palmarum“, azaz pálmavasárnap.
A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontags... |
| 2024-03-24 20:30:29 |
|
|
|
|
|
|
|
... közben.
József, Dávid házából származó ács, Újszövetség szerint Szűz Mária férje, Jézus nevelőapja, Szent Család feje.
A katolikus hagyományban József a Munkások védőszentje, és az Egyetemes Katolikus Egyház védőszentje is.
... |
| 2024-03-18 17:58:03 |
|
|
|
|
