|
 |
|
|
Kránitz Erika - Őszi fák
Kilestem én a kertet alkony este,
Hogy lesz a szelíd fáknak céda teste.
Szél zugos sarokban állt a rózsa,
Zöld kombinéját a földre szórta.
Ringott csípője, reszketett karcsú válla,
Égő csipkebokor sóhajtot... |
| 2023-10-30 18:30:18 |
|
|
|
|
|
|
|
HIRTH ÉVA VERSEI
... |
|
|
| 2023-06-15 21:30:39 |
|
|
|
|
|
|
|
S. Dudás Mária
Emlékképek
Napsugár utószor öleli a tájat,
Kabátzsebben régi gondok ezre s... |
| 2023-03-18 20:03:43 |
|
|
|
|
|
|
|
Wass Albert
Dal
Mikor az első csókot adtad:
már az ősz osont a fák alatt,
Kapirgáló szelek kutattak
avar-homályban árnyakat;
A fákra ráhajolt az este,
s az est meséje régi volt...
csókunkat fák közül kileste,
és kacagott a régi hold;
Felettünk fényes csillag égett,
s két csillag volt a két szemed...
b... |
|
|
| 2022-11-22 08:23:22 |
|
|
|
|
|
|
|
Dsida Jenő
Őszi dal
Elmentek már a madarak, a fecskék,
Csak mi maradtunk itt: én és az ősz.
Szép álmomat a lelkemből kilesték,
Csapongó vágyai... |
|
|
| 2022-11-07 19:20:43 |
|
|
|
|
|
|
|
Dsida Jenő
Elmentek már a madarak, a fecskék,
Csak mi maradtunk itt: én és az ősz.
Szép álmomat a lelkemből kilesték,
Csapongó vágyaim: hogy visszajössz.
De elmentél. Veled a nyár, az álmok,
Csak szél süvölt és halál bolyong a berken.
A hervadásban elmerülve állok,
És fáj az ősz, a bánatom, a lelkem.
Neked nagyon hid... |
| 2022-10-22 10:38:52 |
|
|
|
|
|
|
|
| Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) Születésének helye nem tisztázott Szent Erzsébetnek. A kutatók felvetik Sárospatakot, Pozsonyt, de Óbudát is. Az időpont (1207) azonban biztosnak tűnik. Szülei II. András magyar király és Meráni Gertrúd voltak. Apja Moráviai Hermann thüringiai grófnak szánta feleségül, ezért gyermekkorától Türingiában nevelkedett, ahol sok negatív élmény érte. 1... |
| 2022-09-28 16:40:54 |
|
|
|
|
|
|
|
WALTHER VON DER VOGELWEIDE VERSEI
Walther von der Vogelweide (1170 k. - 1230 k.) a legnagyobb középkori német költő, a korszak európai irodalmának kimagasló alakja.
Születési helye nem is... |
| 2022-07-20 22:00:17 |
|
|
|
|
|
|
|
Mesenyár
Hársillatot hoz a szél,
miközben a fűz mesél.
Hallgatja a telihold:
Egyszer volt és hol nem volt.
A tóparti fűz alatt
kilested a titkomat,
álomszárnyon szállt az éj,
fellobbant a szenvedély.
Ezer csillag lebegett,
a tó és a hegy felett,
felhők közé bújt a hold,
óvó árnyék ránk hajolt.
Óhajok és sóhajok,... |
| 2022-03-15 12:10:24 |
|
|
|
|
