|
 |
|
|
Szia Klárikám!
Kívánom, hogy végre már szép májusi napok jöjjenek! Még mindig nagyon fúj,esik és hideg van-olyan "nem érdemes a kutyát se kiverni" idő-sajnos.Puszi Ági mama
... |
| 2010-05-18 22:13:35 |
|
|
|
|
|
|
|
Kedves Ágika,kivánok szép napot,habár az idő még mindig szomorú.Jelöltelek ismrősnek,ha elfogadod,én Tatán élek,a Klárika is ismerősöm,üdv,Marika.
[k... |
|
|
| 2010-05-18 18:22:59 |
|
|
|
|
|
|
|
Kedves Rózsika.
Üdvözöllek az ismerőseim között.
Köszönöm a csodás képeket.
Szép estét és nyugodalmas jó éjszakát kívánok Neked!
... |
| 2010-05-18 16:15:12 |
|
|
|
|
|
|
|
Elmondani nem is tudom,
hogy mennyire szeretlek.
Érintelek, megölellek,
s nem hiszel a szemednek!
Kicsi szívem közepében,
mindig van számodra hely!
Gondoskodom, hogy mellettem
csupa boldog percre lelj.
(Aranyosi Ervin)
... |
|
|
| 2010-05-18 14:41:37 |
|
|
|
|
|
|
|
A mondabeli tövismadár csak egyetlenegyszer énekel életében,
de akkor szebben, mint a föld bármilyen más teremtménye.
Ahogy elhagyja fészkét, egy tövises fát keres, és nem nyugszik,
amíg rá nem talál. Akkor az ádáz ágak között rázendít dalára,
és fölnyársalja magát a leghosszabb, leghegyesebb tövisre.
Haldokolva fölébe emelkedik önmaga szenvedésének,... |
|
|
| 2010-05-18 14:38:56 |
|
|
|
|
|
|
|
Csak mert egy házat átfestenek, attól még
a benne lévő bútorok nem változnak meg.
Az emberekkel is biztosan ugyanez a helyzet.
A felszín alatt, a lelke mélyén az ember
mindig ugyanolyan.
Jennifer E. Smith
... |
| 2010-05-18 14:37:05 |
|
|
|
|
|
|
|
Élned kell, hogy tanulj a hibádból,
Megtudd ki támogat és ki vádol.
Hogy érezz a szíveddel gyűlölj, vagy szeress,
Hogy ellenséget láss, hogy szeretteket temess.
Az élet útja rögös, vigyázz ne tévedj el!
Ha százszor elbuksz is, élned kell!
Élned kell, hogy szenvedj, hogy hullasd könnyedet
Még csak nem is érted miért, hiába lapozol könyveket... |
| 2010-05-18 14:34:24 |
|
|
|
|
|
|
|
A csönd, amelyik látni engedi a világot
a maga valóságában, az a lélek csöndje.
Tatiosz
... |
| 2010-05-18 14:31:57 |
|
|
|
|
|
|
|
Életünk hangulatát mindig napjaink rendezik át.
Mindig más, mindig változó ez a világ.
Bolond kis életünk, belőled egy van csak nekünk,
Néha csalódás vagy, mégis úgy szeretünk.
Bolond kis életünk, te sokszor bolondozol velünk,
De mi értjük a tréfát és rajtad jót nevetünk.
... |
| 2010-05-18 14:26:03 |
|
|
|
|
|
|
|
Ó élet, miért adsz nekünk álmokat?
Ha egyszer bennük hinni nem lehet
S ha adod őket, el miért veszed?
Valóra váltani őket miért nem engeded?
Ha teljesülnek, szét miért foszlanak
Csalódás utánuk miért marad?
Hibásak benne, tán magunk vagyunk,
Tudjuk hiába, mégis álmodunk.
De mégis ne bántsd a csalódottakat
Csak adj nekik életet, s mind... |
| 2010-05-18 14:22:37 |
|
|
|
|
