|
 |
|
|
Azt hiszem
Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.
Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanúl és jelzés n... |
| 2007-01-12 06:25:17 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... szeretni igazán. A szere... |
|
|
| 2007-01-11 15:30:44 |
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Árpád:
ELEJTETTED A NAPOT
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap sütött,
S lehunyt szemhéjaimon
Rózsaszínnel átütött.
Fáradt arcom szeliden
Tüzesítette a fény,
S szemlehunyva a szokott
Utazásra vártam én,
Arra, mikor - halk hajó
Titokzatos tengeren -
Fekvőszékem útrakél,
S lázam sodrán ring v... |
| 2007-01-10 21:18:26 |
|
|
|
|
|
|
|
Letérdelt a Nap az ég peremére
vöröslő fényhaját kontyba fogta,
fölnézett az ég végtelen vizére
hol az est csillagszemeit reá nyitotta.
Lehunyta szemét, de pillái között
kiszökött még egy pajkos sugár,
nyárfa tetejére, egy levélre szökött
s az felragyogott akár a szentjánosbogár
... |
|
|
| 2007-01-05 09:50:30 |
|
|
|
|
|
|
|
... rajtam.
Mondok valamit magamban. Látom a leheletem. Nézem.
Ebben a ritkás fényben én is csak majdnem ugyanaz vagyok,
félig nyitott szemmel figyelve, hogy alszik minden.
A te szemed, lehunyt szemed ott bent, világos, egyszerű,
mint ilyenkor az ég. Mint ilyenkor bármi. Rá kéne gyújtani,
ezért jöttem ki. Nem. Azért mert nem tudok visszaaludni.
És ut... |
|
|
| 2007-01-04 10:58:45 |
|
|
|
|
|
|
|
Veronika meg akar halni
A kis tér mellett van egy kis domb. A kis domb tetején van egy kis vár. Veronika és Eduard fölment a meredek úton, közben káromkodtak és nevettek, néha meg-megcsúsztak a jeges lejtőn, és sóhajtoztak, hogy milyen fáradtak.
A vár mellett áll egy hatalmas, sárga daru. Aki először jár Ljubljanában, azt hiszi, hogy azért van ott, mert restaurálj... |
| 2007-01-02 20:36:19 |
|
|
|
|
|
|
|
... és ásított. - És most mi lesz?
- Semmi - felelte a költő. - Remeték leszünk.
- Hát jó - sóhajtott a macska -, legyünk remeték!
Azzal összegöngyölődött a költő lábainál, és lehunyta szemét. A költő pedig, akiből remete lett, ült tovább a perzselt rózsalugasban, és nézte a holdfénytől sápadt romokat. Dőlt falak tövében árny lapult. Mély volt a csönd a holt város fölöt... |
| 2006-12-21 00:04:24 |
|
|
|
|
|
|
|
... végez vele, akkor a bűntudat.
Csak békét akart, megnyugvást, csendet. Magányt. Megértést. Szeretetet. De mindazok, akiktől ezt megkaphatta volna, halottak.
Michael lehunyt szemmel tűrte, hogy a szent ember kezének gyengédségével gyógyítsa őt. Egyedül őbenne bízhat már. Démonai örjöngésén, a harang haragos kongásán, a fájdalom öröknek tűnő ordításán túl hallot... |
| 2006-12-18 22:06:24 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... fegyverem dörejét elnyelte a vihar, amikor alattam szakadozni kezdett a jég... Halálos veríték vert ki... Hiába! Itt kell elvesznem a szörnyű ingoványok között... Imádkoztam. Lehunyt szemekkel készültem a legvégsőre. Vége... Mikor felnyitottam a szemeimet, egy imbolygó kis fényt láttam. Megindultam feléje. A sugár nagyobbodott, újabb fény csillant fel. Egy őrjárat ... |
| 2006-12-18 00:02:29 |
|
|
|
|
|
|
|
Tél.
Látod?
Már zúzmarás az ág.
Elmulóban a világ
Lehunyta szemét
ezernyi levél,
életből örök álomba
menekülvén.
Hópelyhek utrakelnek.
Ezernyi szikra.
Gyönyörű fehérség,
szürke,
latyakba hullva.
/én/... |
| 2006-12-16 00:51:46 |
|
|
|
|
