|
|
|
Jurij Kuznyecov: Mikor fára, kôtörmelékre
Mikor fára, kôtörmelékre
eltemetô homok szitál,
ez a természet ,,feledése'',
nézd el, nem tudja, mit csinál.
Félúton megfuvint a mélység,
ôrizzük utolsó napunk,
bocsásd meg azt, ami majd ér még,
mert eljön, és mi meghalunk.
Pór Judit
... |
2010-02-15 20:58:06 |
|
|
|
|
|
|
... kék virág,
és honnét jô a kín, a bánat,
mely e tüskében üt tanyát?
Mert nincs oly halk gondunk-bajunk,
melyre a jó föld írt nem adna,
s szívünket is, ha meghalunk,
szelíd pólyákkal betakarja.
De csonka lét, te megtörött, ki
szeretnél ismét talpra szökni
és új szívet kutatsz vadul
a régi lángnak otthonul:
hagy... |
|
2010-02-15 20:55:05 |
|
|
|
|
|
|
... tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha... |
2010-02-13 16:04:28 |
|
|
|
|
|
|
...
,,Ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk."
Róma 14:8
(5Móz 32:39; Ézs 51:1-6; Bír 2:6-23)
Ennél nem is kell több. Ez elég. Egy életre. Sőt utána is. Egy örök életre elegendő. Jó kimondani: az Úréi vagyunk. Mondhatja ezt egy család, egy szerelmesp... |
|
2010-02-13 09:25:23 |
|
|
|
|
|
|
... viseljétek.
Amikor beszélek, ne nézzetek
a hátam mögé: az nyugtalanít.
Állítástok legyen: igen, igen -
és tagadástok: nem, nem.
Mindnyájan biztosan meghalunk.
Esik a hó, itt pattog a tűz
és mindnyájan testvérek volnánk
és nyájas, jó apánk az Isten.
Dsida Jenő
(1929)
... |
|
2010-02-11 19:36:50 |
|
|
|
|
|
|
... soha egyet sem látok - mondotta a remete reszkető hangon.
- Nagy bánat miatt bujdostam én el, édes öregapám. Öreg vagyok én is, meg a feleségem is, lehet, hogy nemsokára meghalunk, s az sincs, akire a házacskánkat hagyjuk. Nem adott az Isten gyereket nekünk, s most azért indultam vándorútra, hogy találjak egyet a nagyvilágban.
A remete felvett a földről... |
2010-02-11 16:49:51 |
|
|
|
|
|
|
... hó,
Amíg zöldel a rét füve,
Lesz jel, eszünkbe juttató:
Hogy hitünk hol van, hol hazánk,
Hogy hova, kihez tartozunk,
S kié a föld, hol elsüllyed
A koporsónk, ha meghalunk.
Hogy az életünk sivatag,
Hogy vérbemártott kép a táj,
S a testnek a letépett tag
Utána sír, utána fáj.
Ameddig piros lesz a vér,
Ameddig fehér lesz a h... |
2010-02-10 08:46:21 |
|
|
|
|
|
|
... tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha... |
2010-02-10 08:38:16 |
|
|
|
|
|
|
... úgy érzem - csak kívülről nézve hat egyenes vonalnak, mely a bölcsőtől a sírig vezet s ott megszakad. Pontosabban: a fizikai halál nem azonos a valódi halállal. Úgy érzem, mindannyiszor meghalunk, amikor valóban élünk: amikor "belehalunk" egy fölismerés, egy igazság, egy öröm vagy akár egy nagy bánat átélésébe. Amikor megfeledkezünk önmagunkról, s mégis végtelenszer megsokszorozva... |
2010-02-07 20:49:47 |
|
|
|
|
|
|
... kontúrja.
Megrökönyödve bámuljuk t... |
2010-02-07 19:43:26 |
|
|
|
|