|
 |
|
|
... Ott - mondta -, az a nagy ház!
A keselyű alig tudott lépést tartani Prométheusszal.
A hatalmas, düledező épület homlokzatát vasbeton oszlopok tartották. A homlokzaton kissé megkopott, málladozó festékű felirat fehérlett:
TŰZMÚZEUM
- Ez az! - kiáltott Prométheusz -, oda nézz!
- Nono! - mondta a keselyű.
Nesztelenül nyíltak ki előttük a fotocellás ajtók... |
| 2007-05-06 19:07:29 |
|
|
|
|
|
|
|
... simogatott
kicsit még melegített
de már valahogy mégsem volt jelen
azután kicsit más színt kapott
az a valaha tisztán csengő
őszinte árnyalat
hogy megkopott
és egyszerre szinte vágott
olyan éles lett a belerejtett gúny
még az emlékétől is...
dühöm újra kigyúl
de rosszabb is jött
a közöny
amikor már csak m... |
|
|
| 2007-04-26 19:08:43 |
|
|
|
|
|
|
|
... lappantyu-szárnyon,
útjában holdfény, cseresznye-ág:
vén kút tükrében nézi magát,
hogy szép legyen, hogy Rád találjon.
Lámcsak, az éj mindegyre újratermi
a nappal megkopott szárny hímporát!
Mihelyt a lélek a romtestből kivált:
tud még suhanni, a sorssal perelni!
Májusi kertek felett repülve
meglesi, mit rejt a szirm... |
| 2007-04-25 18:33:43 |
|
|
|
|
|
|
|
... nélkülem, az én megtestesülésem nélkül, is tökéletes legyen a lét.
Hangja erőteljesnek és bizakodónak hatott. Végre sikerült a vászon közelébe jutnom. Láttam, ahogy ott ül a régi, megkopott padon, ahol az első fiait tanította, az első tizenkettőt. Teste megtörtnek, és vétlennek tűnt. Arcát, foltos, kérges bőr fedte, de szemében még ott játszott az a mosoly, amivel mindig hite... |
|
|
| 2007-04-24 10:32:05 |
|
|
|
|
|
|
|
... lappantyu-szárnyon,
útjában holdfény, cseresznye-ág:
vén kút tükrében nézi magát,
hogy szép legyen, hogy Rád találjon.
Lámcsak, az éj mindegyre újratermi
a nappal megkopott szárny hímporát!
Mihelyt a lélek a romtestből kivált:
tud még suhanni, a sorssal perelni!
Májusi kertek felett repülve
meglesi, mit rejt a szirm... |
|
|
| 2007-04-15 22:38:54 |
|
|
|
|
|
|
|
... lappantyu-szárnyon,
útjában holdfény, cseresznye-ág:
vén kút tükrében nézi magát,
hogy szép legyen, hogy Rád találjon.
Lámcsak, az éj mindegyre újratermi
a nappal megkopott szárny hímporát!
Mihelyt a lélek a romtestből kivált:
tud még suhanni, a sorssal perelni!
Májusi kertek felett repülve
meglesi, mit rejt a szirm... |
| 2007-04-11 23:16:56 |
|
|
|
|
|
|
|
... lappantyu-szárnyon,
útjában holdfény, cseresznye-ág:
vén kút tükrében nézi magát,
hogy szép legyen, hogy Rád találjon.
Lámcsak, az éj mindegyre újratermi
a nappal megkopott szárny hímporát!
Mihelyt a lélek a romtestből kivált:
tud még suhanni, a sorssal perelni!
Májusi kertek felett repülve
meglesi, mit rejt a szirmos bozót:... |
| 2007-04-10 22:01:05 |
|
|
|
|
|
|
|
... mellettünk. Olajat hoznak a mennyezetről lelógó lámpásokba és lassanként meggyújtják valamennyit. A fényben előtűnnek az aranyos kertbe foglalt ikonok. A falakról és a mennyezetről pedig a megkopott, de még mindig színpompás freskókról, bibliai alakok, szentek képmásai néznek le ránk.
Krisztus halálának napján nem szólhat harang a templomokban. Az egyik szentéletű barát... |
| 2007-04-08 21:39:10 |
|
|
|
|
|
|
|
... szenvedő
testét öleled, megfésülöd, és ágyba
viszed az ebédet, s ha kell, megeteted, és
ha kell, azt, igen, azt te kiviszed...
és a gondok, ha beborítanak,
csak megkopott, üres szó a szerelem,
ha már mást szeret, hát elengeded,
mert tudod, kezét meg nem kötheted,
úgy szereted, hogy szabadságát
el nem veheted, és ha te mennél e... |
| 2007-03-24 15:39:21 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Kaszás Attila: Nem a haláltól, a szenvedéstől félek
A fenti mondat akkor hangzott el, amikor még a családalapításon, Jancsika születésén innen volt. Akkor még az erdőről mesélt, ahol imádott biciklizni, a templomokról, ahol tapintható a csend, és nagyapjáról, aki otthon, méltósággal ment e... |
| 2007-03-24 14:42:43 |
|
|
|
|
