... vész el, mint a letiport hernyó, csak alakot ölt. Szeresse ön azt, akit akar, de legyen az én nôm.
Aztán egész magasságában fölegyenesedett, és szemei szikráztak. Krisztina meglepetve hátrált elôle egy lépést, és így szólt nyájasan, de szomorúan:
- Igen, Miklós; én neje akarok lenni, hogy megvigasztaljon odaadó szerelmével, hogy segítsen elviselni az életet... |