|
|
|
... álom?
Fenyőillatú és gyantaszagú most a képzelet,
sokan vágyódon csak álmodják, jön ide... szeretet.
Nekem még az íróasztalomon is ég egy gyertyám,
és közben csendesen mormolom értetek az imám.
Ó! Szent Karácsony! Szárítsd fel a kicsordult könnyeket,
óvón ápoljad, pátyolgasd fájón sajgó lelkeket.
Óh! Ne csak a karácsony legyen mindörö... |
2021-03-28 21:30:58 |
|
|
|
|
|
|
... utasok a zörgő ablakokból
bámulva nézik, mint egy új csudát.
Egy nádkúp, egy kút tűnik föl csak olykor,
itt-ott egy árva, tikkadó kazal.
A búza habja szikrát hányva mormol.
Az élet alszik, mindent tűz aszal,
a gulya tétlenül delelve ődöng,
távolba búsul egy vén, puszta fal.
Kék, sárga színben ég a hevülő föld,
egy ócsk... |
|
2017-08-25 10:55:58 |
|
|
|
|
|
|
... Gautier,A forrás
Elrejtve jól, mindjárt a tónál,
Két kő közül forrás szökell;
Vize oly víg az indulónál,
Mint aki messze-útra kel.
,,Mi kéj! - mormolja - lenn a földben
A vak sötét mindent befed;
Most partom fű borítja zölden,
S tükrömben a kék ég nevet.
Száz parti kék virág merengve,
Ó ne felejts... |
2016-08-31 18:20:29 |
|
|
|
|
|
|
... lefelé mászott a sziklán, a nagybátyja, mintha véletlenül tenné, meglökte. De magában azt gondolta, hogy a fiú lezuhan a szikláról, és biztosan elpusztul. "No, innen nem jön többet vissza" - mormolta magában, s hazafelé ment.
A fiú azonban nem zuhant le a szikláról, mert a saspihe a leve-gőben tartotta, így szép lassan ereszkedett le, mint a sasok röpülés közben. Mikor leért ... |
|
2016-02-28 12:10:50 |
|
|
|
|
|
|
... Gautier: A forrás
Elrejtve jól, mindjárt a tónál,
Két kő közül forrás szökell;
Vize oly víg az indulónál,
Mint aki messze-útra kel.
,,Mi kéj! -- mormolja -- lenn a földben
A vak sötét mindent befed;
Most partom fű borítja zölden,
S tükrömben a kék ég nevet.
Száz parti kék virág merengve,
�" ne f... |
|
2015-08-30 13:44:37 |
|
|
|
|
|
|
... őt.
Vánszorgott ide-oda. Nem is gondolt arra, hogy az utat megtalálhatja. Kitárta karjait irtóztató tehetetlenségében. A homlokán hideg verejték ütött ki. Feltekintett a hunyorgó csillagokra, kérést mormolva, hogy mentsék meg őt... Valami gyermekkori imádság szólamait alakította át. A gyufáit azonban nem merte meggyújtani.
És most érezte, hogy valami történt.... |
2015-03-10 18:11:12 |
|
|
|
|
|
|
... őt.
Vánszorgott ide-oda. Nem is gondolt arra, hogy az utat megtalálhatja. Kitárta karjait irtóztató tehetetlenségében. A homlokán hideg verejték ütött ki. Feltekintett a hunyorgó csillagokra, kérést mormolva, hogy mentsék meg őt... Valami gyermekkori imádság szólamait alakította át. A gyufáit azonban nem merte meggyújtani.
És most érezte, hogy valami történt.... |
2015-03-06 09:55:05 |
|
|
|
|
|
|
... eshetőségre.
Az egyenruhások bólintottak és a bejárati ajtók sora felé közeledve látták hogy az egyik ki
van támasztva egy műanyag szemétkosárral. - A nyakam rá, hogy ide jött be - mormolta az
egyik rendőr. Beléptek a külső ajtón, majd át a forgóajtón, amely egy körfolyosóra vezetett.
Senki. A körfolyosó csak homályosan volt megvilágítva, de valahol... |
2014-12-26 12:10:47 |
|
|
|
|
|
|
...
Heinrich Heine: Holdfényben áll...
Holdfényben áll a tengerár,
mormol a habja ... |
2014-05-09 18:16:15 |
|
|
|
|
|
|
... tehát azt mondja, a kisebbik fia nem volt éppen
otthon?
- Úgy van.
- Nem volt otthon az ételmérgezés idején sem?
- De igen, mindketten otthon voltak.
- Különös - mormolta Poirot. - Most pedig azt szeretném megtudni, asszonyom, kik laknak még az önök házában.
- Miss Saunders, a gyerekek nevelőnője, továbbá John Gardiner, a férjem titkára...
Mrs... |
2014-01-07 16:16:51 |
|
|
|
|