|
 |
|
|
... megtelve ,
összegyűlt lelkedben
az élet keserve .
Biztál és reméltél ,
hittél a csodákban ,
ám erősebb volt nálad
a betegség csírája .
Mosolygós arcodnak ,
eltűnt a varázsa ,
drága jó lelkednek
a közöny lett tanyája .
Csendesek napjaid ,
jövőről nem álmodsz ,
Számodra minden perc... |
| 2015-06-09 19:22:35 |
|
|
|
|
|
|
|
... pofont,
oly sokszor nem is leltem rá okot.
Bántottak, megaláztak engemet,
mégis szeretem az embereket.
Nem tudok változtatni magamon,
ha kérik, mindenem odaadom.
Mosolygok akkor is, ha ég belül,
mikor lelkem mélyén nagy bánat ül.
Fájdalmat okozni nem akarok,
így hát nevetek, míg belül sírok.
Szomorúság lepi el szívemet,
mert o... |
|
|
| 2015-06-08 23:29:31 |
|
|
|
|
|
|
|
Dsida Jenő: Mosolygó, fáradt kivánság
Jó volna ilyen édes-álmoson
ráfeküdni egy habszínű felhőre,
amíg az égen lopva átoson.
Leejtett kézzel, becsukott szemekkel
aludni rajta, lengve ringatózni
acélkék e... |
| 2015-06-08 18:52:35 |
|
|
|
|
|
|
|
...
fülemet befedte tücsökmuzsikával.
Nyitott ablakomnál elhívatva őrt állt,
s békéltetni próbált a cudar világgal.
Mások hazug vádja, ha lelkem taposta,
Ő mosolygó arccal bátorított engem.
Ha kellett, fentről a csillagot lehozta,
hogy biztató fénye tovább égjen bennem.
Szűkszavú estéken néma türelemmel
várta Ő a hajn... |
|
|
| 2015-06-07 21:58:58 |
|
|
|
|
|
|
|
... elérhetetlen
távolságban leszek tőled fiam
és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél,
nem hagyva magad körül porszemnyi
emléket sem, mi rólam mesél,
jusson eszedbe gyermekkorod
mosolygó napjai.
Láss magad előtt egy képet,
ahol ketten állunk, te meg én...
Talán hároméves lehettél,
mikor határozott szavakkal mondtad
- szeretlek-|... |
|
|
| 2015-06-07 19:15:32 |
|
|
|
|
|
|
|
... álmokat
szoríthatsz fáradt szemhéjad alatt,
míg a nappalok szörnyű szőttesét
meg nem nyugvó agyad úgy fejti szét,
hogy mégis, újra, szebben összeáll,
rívó élet és mosolygó halál
a képen összebékél, elpihen,
s magára lel a sértett értelem.
A múltra hág az új fényben derengő
puhaszájú és érzékeny jövendő,
s nyomában ott léptet félénk... |
| 2015-06-07 17:22:43 |
|
|
|
|
|
|
|
... megnyugvó
békés hajlandóság.
Apám: a lázadó,
viaskodó, háborgó
nyughatatlan tenger,
igazáért harcos,
keményöklű, bátor,
törhetetlen ember.... |
| 2015-06-07 12:44:55 |
|
|
|
|
|
|
|
... Valójában nem kincseskamrája a szeretetnek.
Mert a szeretet nem is hagyja bezárni magát. Szétfolyik az emberben.
Amikor megsimogatom az arcodat, az ujjam begyében van.
Ha rád mosolygok, ráül a szájam szegletére, és onnan árad szét.
Amikor elesel és felemellek, erővé válik a két karomban."
/Kun Erzsébet/
... |
| 2015-06-07 10:45:54 |
|
|
|
|
|
|
|
... legyen.
Még távol vagy,
És neved sem tudom,
Lila orgonák varázsa,
Bódít el, s hagyom.
Ha majd átölelsz,
Ajkad íze repít az égbe,
Felhők fölött szállok,
S mosolygom is végre.
Fehér orgonák nyugtatnak,
Mesélnek, és álmodom,
Szívünk dobbanását,
Hallgatom ágyadon.
A hajnal józanít,
Csörren a ... |
| 2015-06-07 10:19:37 |
|
|
|
|
|
|
|
... mohó
Szerelmedre; szóba nem, csókba nem fogható;
Szívembe, szemembe, számba és vérembe
Égetett valódra emlékezik testem.
Véremben bujdosik hűs csókod s szemeid
Mosolygó derűje s zsong a szív...
Futok a tavaszba s estébe boruló
Erdőn. Hűs lomb hajlik homlokomba, néma
Árnyék maraszt: nyúljak végig a pázsiton
S elpihent lélekkel érez... |
| 2015-06-07 07:41:34 |
|
|
|
|
