... fehér gyolcsa,
bár hozzád lenne hasonló a lelkem!
Jó volna kezét átfognom, ölelnem,
hol szeg érte, hogy életét kioltsa.
S ahol tövistől kiserkent a vére,
odasimulnom tiszta homlokára:
hisz az a vér volt békességem ára,
és lelkem gyolcsát az mosta fehérre.
S amíg lágy balzsamillatok lebegnek,
hitet vallani a drága sebeknek...... |