|
 |
|
|
... parasztnak
Eluntam én már énekelni.
Hej, szájas töpörtyű-legények,
Ki mer velem birokra kelni?
Ki nem remeg meg, hogyha számat
Elhúzom büszkén és nevetve?
S ki bír, habár egy pillanatra,
Nézni én bús, beteg szemembe?
III.
Oly álmos minden, én vagyok csak éber,
most kél a nap, még ásítozva kába,
az őszi reggel illat... |
| 2011-08-25 22:11:27 |
|
|
|
|
|
|
|
... időt
bekeríteni az időt
kikerülni az időt
beletaposni az időbe mint egy gázpedálba
leszakítani az időt mint egy szál virágot
várni arra a pillanatra aminek azt mondhatom Megállj!
táncba vinni az időt mint egy elsőbálozó lányt
táncba menni az idő démoni forgatagával
szeretek semmit se csinálni a... |
|
|
| 2011-08-25 21:05:26 |
|
|
|
|
|
|
|
... http://www.kephost.com/download.php? file=1adf8h4k36rz9z8wvf96.jpg [/kep]
KAPCSOK
A szenvedély, mely a mulandó izmot
vaspántként kapcsolta testünk köré,
hogy megízlelvén őrizzük a titkot:
egy pillanatra sorsunk istené,
a szenvedély majd elmúlik. A boldog
percek, az éj, a kéj már senkié.
Heverünk torzan, mint a páros szobrok,
... |
| 2011-08-25 18:16:46 |
|
|
|
|
|
|
|
Most lassan aláhull a bíbor alkonyat,
egy percre visszanéz, majd búcsút int a nap.
Egy hosszú pillanatra csend lesz, s áll a lég,
mintha minden élő csodára várna még,
hisz oly varázsos minden, hátha így marad
oly hamar sötétség reánk nem szakad -
de lassan, tétován fölkel a gyönge szé... |
|
|
| 2011-08-25 17:15:56 |
|
|
|
|
|
|
|
... a dzsekijéből, és összegöngyölítve a néni feje alá dugta. Majd az autóhoz rohant, hogy egy takarót hozzon. Amikor visszaért, a néni éppen kinyitotta a szemét. Megismerte őt, sőt egy pillanatra el is mosolyodott. Aztán aggódva próbált beszélni:
- A zubbony... hol a zubbonyod? Megfázol...
- Ne aggódj! - suttogta Henk - Maradj csak nyugodtan fekve, és go... |
|
|
| 2011-08-25 16:16:02 |
|
|
|
|
|
|
|
... divatjamúlt
A dobbanás, a romantika, ének.
Úgy nézek rád, mint régen elavult
Kis lovagja kopott lovagregénynek.
Bár merészség, mert szíved már lakott
Egy pillanatra elmúlt bennem a bánat.
Ti angyalok adtok szebb holnapot.
Magamban, csöndben mindenképp csodállak.
Szívembe szúr a vágy, hogy nem szabad
Mert földön élünk, nem tü... |
| 2011-08-25 11:03:16 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... arra is gondjuk van, hogy a részvét ne nyilatkozzék meg feltűnően, nem állnak körül, nem bámulnak, mint csodát, mindenki úgy végzi dolgát, mint rendesen. Csak Láng titkár úr hallgat el pillanatra, mikor a főszerkesztői ajtó kilincsét nem találom meg. Az egyik főnök, mintha csak véletlenül jutna eszébe, mert éppen meglátott (hopp, jó, hogy itt vagy, gyere csak fel a szobámba!), bec... |
| 2011-08-25 10:01:55 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... tényleg nagyon az életem peremén voltam, hol lesüllyedtem, hol felemelkedtem, belépett az ajtón valaki a szobámba, az arcát ma is látom, a nevét azóta sem tudom. Nem szólt egy szót sem, pillanatra letérdelt az agyam mellé - mindenféle belém volt szurkálva: infúzió, transzfúzió, amit csak akarok -, megfogta a kezemet, amelyik szabad volt, a homlokát a kezembe tette, éreztem a homlo... |
| 2011-08-24 22:57:05 |
|
|
|
|
|
|
|
... számáért bármit megadna!
Míg Te mindenre azt mondod neki, hogy "nem". Más az ő "igen"-jéér... |
| 2011-08-24 20:02:20 |
|
|
|
|
