György Emőke
.................... Emlékkép
Most, is mint mindig, az ablak mellett ült Dani és zavart elméje a szemében fura fényeket tükrözött vissza. Egyedül volt a szobában, de emlékeinek kavalkádja döngetett dörömbölve agyának falán. - Ki akarnak jönni- gondolta és igaza lett, mert egy emlékkép mindennél éles... |