MESE A FELHŐRŐL, AKI MEGPIHENNI VÁGYOTT
Egyszer volt, hol nem volt, túl mindenen, túl a földön, és túl a hegyeken, volt egyszer egy felhő. Sima, nagy felhő volt, hófehér habjai örökösen vándoroltak fel és alá a messzeségben. S ez így volt jó.
Hanem egyszer a felhő elfáradt. Bejárta már ... |