Paul Eluard:
A SZERELMES
Ott áll lezárt szememen is,
S a haja hajamba fonódik,
Keze akár az én kezem,
Színe az én szemem szine,
S árnyékomban úgy elveszik,
Mint felhajított kő az égben.
A szeme mindig nyitva van,
És sohase hagy elaludni.
A szikrázó déli napot
Szétszórják fényes álmai,
Sírok-nevetek, mint a részeg,... |