|
 |
|
|
... bebújt a takaró alá. Azt gondolta magában, hogy sohasem érezte még ilyen kellemesnek az ágyát. Elgondolta azt is, hogy milyen jó melegen fekszik, milyen boldognak érzi magát, s micsoda szerencse, hogy a világra született.
- Hát nem furcsa ez, Mary? - motyogta álmosan. - Olyan rossz voltam, s most olyan jónak érzem magam.
- Hm - mondta Mary, azzal megigazgatta... |
| 2012-12-08 18:59:36 |
|
|
|
|
|
|
|
... róla győződve, hogy munkám a papírkosárba vándorol. És most még harminc tallért is kapok érte.
Ezen a napon szinte szédülten mentem az öreg kántorhoz a zeneórára, és mivel a szerencse sohase jár egyedül, itt újabb meglepetés várt.
Az öreg úr mosolyogva fogadott, kezében kottalap, melyet odatartott elém.
Megnéztem a kottát és felkiáltottam. Egy kará... |
|
|
| 2012-12-08 18:27:55 |
|
|
|
|
|
|
|
... Ha nem érdeklődött volna oly szörnyű részletesen az összeg iránt, már régen el is mondtam volna. Ismeri ezt az úrhölgyet, (mert úri hölgy ám)? Sparsitné asszony!
- Már volt szerencsém - -
- Rendben van. És ezt a fiatal embert, Bitzert is látta ugyanakkor?
Harthouse úr rábólintott a fejével, Bitzer pedig homlokához kapta a bütykét.
- Rend... |
| 2012-12-08 13:41:19 |
|
|
|
|
|
|
|
... itt maradok. Talán sokaknak kedvére lesz, hogy megyek; talán javamra válik még nekem magamnak is; meg kell lennie mindenképpen. Itt kell hagynom most Coketownt, drágám, és előlrül kell szerencsét próbálnom.
- Hová akarsz menni, István?
- Most még nem tudom, - szólt István levéve a kalapját, s végigsimítva ritka haját a tenyerével. - De máma még nem is megyek,... |
|
|
| 2012-12-08 13:38:54 |
|
|
|
|
|
|
|
... derék alak és jelenléte valami ünnepélyes, szorongó félelemmel tölti el. A titokzatos, sötét alak némán és mozdulatlanul állt előtte.
- Az eljövendő karácsonyok szelleméhez van szerencsém? - kérdezte Scrooge.
A szellem nem válaszolt. Kezét kinyújtva tartotta, mintha valahová mutatna.
- A jövőt akarod felfedni előttem? Dolgokat, mik még nem történte... |
|
|
| 2012-12-08 12:12:19 |
|
|
|
|
|
|
|
... élek.
Nemsokára bejött a korcsmárosné és megmondta, hogy a különös virágot irupé-nek nevezik.
- Victoria regia - kiáltott fel Druzsba úr élénken. - Hallja, Kutorai? Ez aztán a szerencse! Megnézzük, Kutorai. Lesz mit emlegetnie egész életében.
Reggel arra menet csakugyan megálltak a Radvánszky-kastély előtt s engedelmet kértek megtekinteni a csodavi... |
| 2012-12-07 20:05:49 |
|
|
|
|
|
|
|
... gyémántja.
No, ez már botrány! Hogy nem szégyenli magát a Jahodovska?
De ezt még csak mind eltűrte volna Mliniczky úr (bár az epe már forrt benne), ha elő nem adja magát az a szerencsétlen eset, hogy egy fél rántott csirkét rendelvén, abban két fejet talált vala, míg ellenben látja sasszemekkel, hogy a szomszédos asztalnál hasonlóan egy fél csirkét majszol a ... |
| 2012-12-07 20:03:22 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... örömkiáltással válaszol, a siker néha megtöri, lehangolja. Néha egészen érthetetlen alkalomból dühöngeni kezdenek az emberek; például elviseltek gyászt, megaláztatást, anyagi, testi vagy erkölcsi szerencsétlenséget, de aztán egy pillanatban gyilkolni, vagy hörögni és üvöltözni kezdenek, mert a villamos nem jön idejében, vagy szorít a cipőjük. Kiegyensúlyozott, mértéktartó emberek ... |
| 2012-12-07 17:37:58 |
|
|
|
|
|
|
|
... nőhetne valami kaland. A csiklandozó legendáknak egész raja van az írói világban, hogy a toll imitt-amott mézes nyíllá vált a kollégák kezében, szíveket megsebzett. Bizony, egy kis efféle szerencse rám férne. Ki tudja, hátha éppen előtte állok... Csak az az átkozott drága kocsi ne várna rám ott künn a fergetegben.
Ni, itt is jön már értem a türelmetlen kocsis.
... |
| 2012-12-07 16:56:36 |
|
|
|
|
|
|
|
... s Beckó az alsólendvai Bánfyaké lett királyi adomány útján. Ostromló had nemigen nyugtalanítá Beckót, mert erős is volt, hozzáférhetetlen helyen is állott, mindössze egyszer próbáltak szerencsét az Ibrahim budai basa arra kalandozó hadai, de Bánfy Kristóf benn a várban föl sem vette, gúnyos levelet dobatott le az ostromlók közé:
»Jó reggelt kívánok kegyelmeteknek m... |
| 2012-12-07 16:49:20 |
|
|
|
|
