|
 |
|
|
... még,
hogy menni kell...
Hová vinném el, ami nem volt az enyém?
Mindent kölcsön kaptuk rég,
egy a miénk.
refr.:
Amíg élünk szeretni,
s mindig szeretve lenni ezután. Minden éjszakán.
Csak az együtt élt álom
a miénk e világon, igazán. Nem vehetik el talán...
Ami szent, mint az élet,
s még túl is élhet,
ha te gond... |
| 2012-03-03 09:33:40 |
|
|
|
|
|
|
|
...
GAZDAGSÁG
Ha bármit kap,
Dúsabb a lélek,
De szívünk kincseit
Megosztva gazdagabb.
Lélek,
fogadd be hát a mindens... |
|
|
| 2012-03-02 11:42:06 |
|
|
|
|
|
|
|
... szemnek láthatatlan,
átélték mi az - SZERETNI - valóságban.
*
AZ IGAZI ÉRZÉS ÖNZETLEN, JÓSÁGOS,
CSAK FELEMEL, ÉLTET, NAPFÉNYKÉNT - VILÁGOS.
A SZÍV BOLDOG, MELENGET, SZERETVE ÉREZ,
JÓ ÉRZÉS MI BENNÜNK, EGY ISTENKÉNT SZERET.
*
Kiss T. - Terike - Angyalcsillag
2007. 11. 01.
... |
| 2012-03-02 00:01:25 |
|
|
|
|
|
|
|
... Szerelem, ha Igaz - fellángol újra és újra,
csak felemelkedettebben, mint a Paradicsomba.
Teremtő Szent Istenünk adta a Szerelmet Nekünk,
hogy Boldogan, Kiteljesedetten, Szeretve Éljünk.
Szerelem Tengerén selymesen, szépen ringatózva,
bizton halad előre a Szerelem Titanicja.
Két Szerető Szív, mely Szerelemben egymásra talált,
hirdeti Szer... |
|
|
| 2012-03-01 23:49:38 |
|
|
|
|
|
|
|
... azt írta:. "SZERETLEK APA!"
A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre!
A probléma a mai világban az, hogy az
EMBEREK VANNAK HASZNÁLVA ÉS A TÁRGYAK SZERETVE!
Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot:...
A tárgyak azért vannak, hogy használjuk, az emberek pedig hogy szeressük őket!
Légy ura érzelmeid... |
|
|
| 2012-03-01 19:58:21 |
|
|
|
|
|
|
|
... elvakíthat,
hamis, mély ingoványba csalogathat.
Álmainkban már sokszor találkoztunk,
egymásra néztünk, szívből mosolyogtunk.
Kezed a kezemet megérintette,
csókokat leheltél reá Szeretve.
Álomtó partján újra találkoztunk,
kéz a kézben, kettesben sétáltunk.
Becézgettél oly sok szép, csodás néven,
forrón ölelkeztünk Szerelmetesen.... |
| 2012-02-28 09:49:04 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Tudni, hogy kemény, ormótlan kő voltam,
akaratjára soha nem hajoltam,
dacos énemről lepattant a véső.
És hálát adni, hogy még most sem késő.
Csodálni Őt, amint szeretve fárad,
amint nem sajnál drága életárat
odaadni, értem és odaadni másért:
egy megtörésért, hozzáfordulásért.
Csodálni Őt, ki annyi büszke lelket
szere... |
| 2012-02-27 21:26:29 |
|
|
|
|
