|
 |
|
|
... megérintett és feldúlt testből. A fájdalom és az émely kering még a test szövetében, mint egy oltás anyaga a vérpályán. De ez a fájdalom már elzsibbad, és az émely mind hígabb, feloldottabb. A testem nem mond semmit, állapítja meg Erzsébet. A fájdalom elmúlik, az émelygést is elfelejtem, s ez az ember már nem maradhat itt sokáig."
(Regény és napló)
A Szabadulásban ... |
| 2009-08-22 13:22:44 |
|
|
|
|
|
|
|
... nekem, mint tükörnek a kép
Holdnak a nap, csillagnak az éj
Mint tónak a folyó,
Mint t... |
|
|
| 2009-08-22 09:45:40 |
|
|
|
|
|
|
|
... adatott.
Várok rád életem, várok míg el nem jő a nap.
A nap mikor együtt lehetünk.
Hisz bizonyítanám neked menyire szeretlek,
s bizonyítanám menyire kellesz nekem.
Testem a testedhez simulna,
lelkem a lelkeddel szorosan összefonódna.
Így égnénk el forró vágytól perzselve,
s mikor a nap felkel, hamvainkból, mint a főnix madár ... |
| 2009-08-22 06:26:26 |
|
|
|
|
|
|
|
... szégyenkoronát,
helyettem hordozott!
Hiszem, hogy óhajom,
egy napon teljesül,
ha feltámadásban,
életem részesül.
Mennyei üdv-ruha
feszül majd testemen,
melyhez hasonlót itt,
nem láthat földi szem.
Örök új hazámban,
majd abban járhatok,
s hova szavad rendel,
abban szolgálhatok.
Hálából azé... |
|
|
| 2009-08-21 18:08:02 |
|
|
|
|
|
|
|
Pilinszky János
KIHŰLT VILÁG
E világ nem az én világom,
csupán a testem kényszere,
hogy egyre beljebb, mint a féreg
furakodom beleibe.
Így táplálkozom a halállal,
és így lakik jól ő velem;
az életem rég nem enyém már,
vadhúsként nő a szivemen.
Minden teremtett elevenből
kijózanodva a szemét
így... |
|
|
| 2009-08-21 11:45:42 |
|
|
|
|
|
|
|
Weöres Sándor: Rongyszőnyeg (24.)
Álmodtad hogy nincs testem, se lelkem,
csak te magad gondoltál ki engem,
kép vagyok csak és tiéd örökre,
magad varrtál fehér függönyödre.
Jó lenne a sorsot félrevetni,
álmod pelyhén újra megszületni.
Ha álmodban újra-élni tudnék,
kicsit sírnék
hogy csicsígass,
kicsit rínék
ho... |
| 2009-08-21 11:39:04 |
|
|
|
|
|
|
|
... másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton,
s tudom, h... |
| 2009-08-21 07:32:24 |
|
|
|
|
|
|
|
... kép.
Bogarak futnak körbe-körbe,
behunyt szememnek ócska tükre.
Képek, figurák köztük élek!
Mennyi féreg és mennyi kéjenc!
Bogarak férgek ültetvénye,
testem mozog, de alszik lényem.
Zuhanok, ám célba nem érek,
mély üregben ott látlak téged!
Halványul már az apróka fény,
velem maradtál álmos lidérc.
Légben szá... |
| 2009-08-20 19:27:16 |
|
|
|
|
|
|
|
... játszó apródok,
hőseinkre, mert vérüktől lett vörös, e bolygó!
Szeretlek hazám, bár jól tudom, hogy elfelejtesz,
majd vadrózsa nyílik ott, ahol én megpihenek.
A testem fölött földanyám lesz puha takaró,
s az égbolt, akkor örökké felettem ragyog.
Szeretek tengervizet, csörgedező patakot,
felhőbe bújt hegyszirten nyugvó, lemenő napot.
... |
| 2009-08-20 13:32:21 |
|
|
|
|
|
|
|
Hűvös a reggel...
Fáradt testem
felkel
az ágyból,
s az ablak elé
lép...
Látom, odakint
gyönyörű-szép
A Nap,
pislog,
fel-felragyog
néha...
Sugara
melegséget áraszt,
életet hoz
a házba...
Felébred az egész
család,
munkához lát
lassan mindenki.
Én i... |
| 2009-08-20 09:19:51 |
|
|
|
|
