|
|
|
... hirtelen visszahullt.
Időnként rádmeredtek: Megfoghatatlan! - s kiáltának: íme a megfoghatatlan! s vérben forgó szemeik
Kimeredtek az iszonyattól... Lobogás volt itt, lázas vacogás, - lélek, ó árva vándor.
Pornak vándora, - lassan vond ki magad innen, úgy akarom. Ne figyeld a lobogást. Várj.
Amíg majd befordulunk valamerre valahányan s a f... |
2015-07-17 17:33:46 |
|
|
|
|
|
|
... tanulom
utcán, sínek között, örök életveszélyben,
nem tudom hova tartó villamosokon.
Kívüled élek,
olyan bátran, hogy abban már
megláthatnád a vacogást,
ha egyszer közelről szemügyre vennéd.
De nem is ismersz.
Én vagyok az,
aki meg tudom szelidíteni
szemöldököd egymást-maró kígyói... |
|
2015-07-03 13:00:41 |
|
|
|
|
|
|
Petz György :
DECEMBERI NYÁR
Mert a nap ugyanaz,
és ugyanaz a lobogás,
és a nyár is sose más -
szerelem és ifjúság;
öregeknek végre nem vacogás;
csak a szöge, sugarai íve más -
tél van itt, tiszta napos tél,
akár örökös napfölkelte,
vagy alkonyati ég, gyorsan éj,
de addig - ez az igazi nyár,
a... |
2015-03-16 17:50:26 |
|
|
|
|
|
|
... arcod tanulom
utcán, sínek között,
örök életveszélyben,
nem tudom hova tartó villamosokon.
Kívüled élek,
olyan bátran, hogy abban már
megláthatnád a vacogást,
ha egyszer közelről szemügyre vennéd.
De, nem is ismersz.
Én vagyok az,
aki meg tudom szelídíteni
szemöldököd egymást-maró kígyóit,
aki nem félek, hogy ... |
|
2014-11-20 08:31:41 |
|
|
|
|
|
|
... arcod tanulom
utcán, sínek között,
örök életveszélyben,
nem tudom hova tartó villamosokon.
Kívüled élek,
olyan bátran, hogy abban már
megláthatnád a vacogást,
ha egyszer közelről szemügyre vennéd.
De, nem is ismersz.
Én vagyok az,
aki meg tudom szelídíteni
szemöldököd egymást-maró kígyóit,
aki nem félek, hogy ... |
|
2014-11-18 12:14:20 |
|
|
|
|
|
|
... között, örök életveszélyben,
nem tudom hova tartó villamosokon.
Kívüled élek,
olyan bátran, hogy abban már
megláthatnád a vacogást,
ha egyszer közelről szemügyre vennéd.
De, nem is ismersz.... |
2014-11-16 16:58:48 |
|
|
|
|
|
|
...
A hó elolvadt és újra hullt. És újra elolvadt és csak a plájokon maradt valami
belőle s a Magura csúcsán, mely fehéren állt hátul a Szalárd végiben, és
meghirdette, hogy itt a tél. A kovácsot és az írnokot elvittem magammal a Butka
barlangjába, és esténként hárman néztük a tüzet, és ez így könnyebb volt, mert úgy
éreztük, hogy a szomorúság mego... |
2014-10-15 16:11:58 |
|
|
|
|
|
|
... fehér hamuval szórja be,
s aztán pedig felkél belőle minden,
mintha csak főnix volna.
Károg rám a halovány napnak
gyér sugárfonala. Pimasz kis fuvallat
fogaim vacogását súgja fülemnek.
Ő már, tudom, a közelgő telet
meséli. Didergek, s velem együtt
gondolataim is megremegnek kissé...
Nem látok: köd szállt-e alá,
avagy sí... |
2014-10-09 13:27:43 |
|
|
|
|
|
|
... adta a lelkét. Mert az emberek ritkán tudnak jól vigyázni arra, ami a végtelent hordozza magában. Mert sok ember csak azért táplálja a tüzet, hogy mellette egy magányos, hideg, sötét este vacogása és félelme ellen menedéket találjon, de ha másnap reggel már nincs szüksége rá, akkor vállvonva hagyja azt kialudni, netán még el is tapossa. Mert van, aki a szivárványt csak koronája dí... |
2014-09-20 16:29:48 |
|
|
|
|
|
|
... adta a lelkét. Mert az emberek ritkán tudnak jól vigyázni arra, ami a végtelent hordozza magában. Mert sok ember csak azért táplálja a tüzet, hogy mellette egy magányos, hideg, sötét este vacogása és félelme ellen menedéket találjon, de ha másnap reggel már nincs szüksége rá, akkor vállvonva hagyja azt kialudni, netán még el is tapossa. Mert van, aki a szivárványt csak koronája dí... |
2014-09-18 19:55:30 |
|
|
|
|