|
 |
|
|
...
Komáromi János - lépdelve
ott lépdeltél mellettem
egyszerre fogyott az út
elfeledtünk akkor minden
békét és minden háborút
a csend fogta össze
lóbálódzó két kezünk
semmit ... |
| 2011-06-24 10:09:33 |
|
|
|
|
|
|
|
... törvénykezésben.
3
Így volt. Én így láttam meg a világot;
hogy miként egy névtelen feljelentő
mögém lapult az áruló Teremtő,
s a zsandár elmúlás kezére játszott.
A bölcső rácsán már a szörnyű ábra
rajzolódott! Hogy majd szétvertem fejem
a rettenetben. "Ó, milyen szertelen"
mondták s: "az apja vo... |
|
|
| 2011-06-18 11:09:30 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Tompa Mihály: Az ibolya álmai
Ah én boldogtalan, kicsiny virág!
Ki élek búsan, észrevétlenül:
Nem jő én hozzám szellő, napsugár
A pillangó is rajtam átrepül;
Csak néha látom a kéklő eget,
Ki szeretettel adta színemet,
Fölém kinyúlnak a sötét galyak;
Elém írigy, rút füvek állanak,
Még a szép világot sem láthatom:
Ah, én b... |
| 2011-06-12 18:20:30 |
|
|
|
|
|
|
|
Estike
Csak egyszer érezd, ha már csend van, éj van,
hogyan önti ki illatát
az estike: ha széthull minden mértan
s millió fekete karát
gyémánt az önmagában pihenő fény,
hogyan nyitja az estike
ezer csillagkelyhét a meredő éj
ölén a hűs, kék semmibe,
mely álommá mossa a megszokott lét
látványát, hogy ontja tovább,
mit b... |
|
|
| 2011-06-08 18:40:02 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Komáromi János - lépdelve
ott lépdeltél mellettem
egyszerre fogyott az út
elfeledtünk akkor minden
békét és minden háborút
... |
|
|
| 2011-06-08 08:20:34 |
|
|
|
|
|
|
|
Szeretet van
a napfény aranyló sugarában,
tavasszal virágzó fákban,
az ég gyöngyöző kékjében,
tavak tisztavizű mélyében.
Szeretet van
madarak rikoltó énekében,
bogarak törékeny életében,
állatok mindentudó szemében,
hüllők hideg vérébe... |
| 2011-06-06 14:49:08 |
|
|
|
|
|
|
|
Kondra Katalin
Győzni kell a fénynek!
Lelkem húrjaiból előtör egy ének
Tűnjön a sötétség, győzni kell a fénynek!
Bár az egyre támad ellenünk,
Ki tudja, mit hoz a hajnal nekünk.
Pókhálót szőtt a nap... |
| 2011-05-27 22:11:27 |
|
|
|
|
|
|
|
... Szodomába, amelyben ő maga is él, s amelyet az Isten fog elpusztítani haragjának tüzével? Én pedig azt mondom: bár haltál volna meg, bár omlottak volna fejedre a ház falai, mielőtt ama kígyó becsúszott kebledbe, s benyálazott erkölcstelensége mérgével!
S egyre jobban nekihevült, mert Lygia bűne nemcsak haraggal töltötte el, hanem undorral és megvetéssel is az emberi, de... |
| 2011-05-22 14:46:11 |
|
|
|
|
|
|
|
B. E. ifju grófnőnek ajánlva 1845-ben
A fa és a madár
A tavaszban elhullván virága,
Őszi dértől lévén lombja sárga,
A szedett fa búsan állt magában
S kis madárhoz igy szólt bánatában:
"Szállj le hozzám, szállj le hozzám,
Repkedő kicsiny madárkám,
Szállj le rám, szerelmem!
Látod, éltem milyen árva,... |
| 2011-05-19 08:41:33 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Szeretet van...
Szeretet van
a napfény aranyló sugarában,
tavasszal virágzó fákban,
az ég gyöngyöző kékjében,
tavak tisztavizű mélyében.
Szeretet van
madarak rikoltó énekében,
bogarak törékeny életében,
állatok mindentudó szemében,
hüllők hideg vérében.
|... |
| 2011-05-04 16:45:59 |
|
|
|
|
