|
|
|
... Gárdonyi őrült volt, írása pedig csupa okkultizmus, ami a tudománnyal összeegyeztethetetlen.
Egy ízben biztosra vették, hogy a második világháború zivataros éveiben örökre nyoma veszett. Végül az Gárdonyi Sándor hagyatékából került újra napvilágra, majd egri múzeum felhívására jelentkezők közül ketten voltak, akik más-más módon, de sikerrel jártak a különleges, tibeti ... |
2023-01-13 11:00:48 |
|
|
|
|
|
|
... vagyok.
Szívem ábrándjai bár szöknek,
dal fakad még múltam sóhajából,
ám unó szavakból font versnek
nem jutott forró romantikából.
A múltba visszanézve kérdem:
miként veszett el annyi jó napom?
Rég kiszáradt tollam csak hever,
nem fűti többé semmi a dalom.
Kicsiny világom szegletéből
néha hiszem, a mindenséget lát... |
|
2020-05-26 22:30:01 |
|
|
|
|
|
|
... éves háború ideje alatt a Monarchia területéről összesen 9 millió katonát szereltek fel - 3,4 milliót Magyarország és Horvátország területéről. A 3,4 milliós embertömegből 530 ezer veszett oda, 1,4 millió sebesült meg és több mint 830 ezer esett fogságba.
9 HADIROKKANTAK
10 Az első világháborúban ( ), az orosz fronton 1917 októberéig több mint félmillió... |
2020-05-07 21:30:51 |
|
|
|
|
|
|
... lakik,
Víg szivemet aki
Őmagánál rekeszté;
Valaha én rólam,
Ki híven szolgáltam,
Valljon s emlékezik-é?
Bújdosom mint árva,
Idegen országba
Veszettül mint zarándok;
Ruhámban sötét színt,
Szívemben szörnyű kínt
Viselek én, úgy gyászolok;
Szárnyam nincs, mint néked,
Kin mehetnék véled
Ahoz, azkit óhajtok.... |
|
2020-03-27 19:30:13 |
|
|
|
|
|
|
TELEKES BÉLA VERSEI
Telekes Béla (1891-ig Klein, Felsőtelekes, 1873. május 4. - Budap... |
|
2019-07-29 20:00:22 |
|
|
|
|
|
|
... porlasztja
szentélyed. Bilincs tartja
fogva tudatod alatt
árván vajúdó vétked:
telet, tavaszt és nyarat.
Az ősz meghinti hajad,
de nyugtod még sem leled.
Hová veszett el tered?!
Falaid közt keresd.
Mikor a vér vért tagad,
szeretni mégis szabad
azt, ki kezét nyújtaná.
Te a létet bünteted.
Ölni tud tekinteted.
Mon... |
2016-03-05 19:00:13 |
|
|
|
|
|
|
... oly csüggeteg,
úgy zörög, mint a vágy,
mintha idézné a meleg
nyarat, dús Afrikát...
A törött szárnyú ligetet
ebként őrzi a fagy,
morog, vonít s mint a veszett,
csontgallyakba harap.
Száján a dér habzik vadul -
jő már az alkonyat,
mint cinkos: s enyhétől kigyúl
és szárnyra kap a Nap!
S röpül! S mögötte, mint ve... |
2013-12-07 13:23:01 |
|
|
|
|