|
|
|
... elveszhetnek, de aki becsületét vesztette, mindenét elvesztette.
Becsüld az embereket! Aki másokat megbecsül, magamagát becsüli.
Anyai áldásommal minden jót kívánok neked. Bárhová vet a sors, maradok mindenütt és mindenkor a te forrón szerető anyád:
Zrínyi Ilona
/1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Nikomédiában halt meg, 1703... |
2022-11-19 21:00:02 |
|
|
|
|
|
|
... magyar irodalom első klasszikusa († 1594).
Apja, János, ha finoman akarjuk kifejezni, rablólovagként tevékenykedett. Bálint sem volt rest, ha egy kis csetepatéról volt szó. Kivette a részét a végvári harcokból, sőt abba is halt bele, hiszen egy ágyúgolyó vitte el a lábát. De nem is a halála az izgalmas, hanem ahogyan élt. Márpedig ő tudott élni. A bor és az asszon... |
|
2020-03-27 19:30:13 |
|
|
|
|
|
|
FÜLE LAJOS VERSEI
Füle Lajos ( Cegléd, 1925 - 2015. április 19.) Ybl-díjas építészmérnök, református költő. Noha iskolás kora óta írt verseket, a lelki ébredését követően kezd... |
2019-02-24 20:30:47 |
|
|
|
|
|
|
... HARANGJÁTÉK
... |
|
2018-08-13 19:30:27 |
|
|
|
|
|
|
... fázzam.
BARKASZENTELŐ
Feküdj hanyatt a lobbanó füvek
s a terhes bokrok zengő örömében.
Fejed felett elindult már a szél,
s rügyet vetett az ujjad téli ága,
szarka csörren s a cella-szük remény
barna pik... |
|
2018-04-17 15:45:19 |
|
|
|
|
|
|
... hóban.
Nem hallgat az okos szóra.
Nem eszik, és nem beszél.
Szegény Cézár, jaj, de fél!
Szederfánkon ül a veréb.
Ő ismeri meg legelébb.
Könnye csordul, úgy nevet,
s nevetik a gyerekek.
"Ejnye, Cézár, hát nem
látod?
Hóember a barátod!
Ne félj tőle nem harap!
... |
2018-01-16 15:00:31 |
|
|
|
|
|
|
... űzd, ne zaklasd a reszkető erényem!
Mezítelenül kucorgok én - szerényen.
Lágy pókhálócsipkén megremeg a vágyam,
időtlen, jó érzés - hozzád ér a vállam,
csillagokat vet a nem szűnő izgalom,
ördögszekéren már nyargalok. - Irgalom!
Boldogság nem riad - kacéran tétováz,
gyengéden vállamhoz hajol, ajkán fohász,
nyár szakad szívemben -... |
2017-12-02 14:50:56 |
|
|
|
|
|
|
...
sóváran csapnak szét mindenüvé
a partokon, s az ingó, kicsavart fák
velük vágtatnak a tenger felé.
Arany bimbókba öltöznek az erdők,
hogy szemet üdít, szikrát vet a szín:
oly hegyesen búvik elő az új fű,
hogy puha száját megsebzi a gím.
Mikor az erdő koszorúzta parton
megjelennek remegő szemeik
nagy lótuszáv... |
2016-09-24 02:14:28 |
|
|
|
|