|
|
|
... szegény, meg ferdének is elég ferde.)
Olyan nagyszívű asszonyszemély volt ez a Mária Terézia, hogy sebten maga elé parancsolta az íródeákját.
- Fiam, deák, írj valami vigasztaló levelet azoknak a sanyarodott szívű szegedieknek. De száz aranyat is tegyetek bele a jó szó mellé, mert másképp valami csúnyaságot mondanak rám azok a kutyaháziak.
Szót ... |
2014-11-30 18:36:05 |
|
|
|
|
|
|
... tört rá. Borzalmas figyelmeztetés volt ez a három Moirának (Klotho, Lakheszisz, Atroposz). Fel kellett fejteniük újra az idők fonalát. Maga Atroposz kereste fel Dionüszoszt és próbálta vigasztalni: -Ampelosz nem halt meg egészen, én magam változtattam bűvös itallá, és a világ négy táját fogja gyönyörködtetni.
Csoda történt. Ampelosz Dionüszosz szeme láttára kelt fel és ... |
|
2014-11-29 09:27:01 |
|
|
|
|
|
|
... szomjasok italt, a mezítelenek ruházatot, az idegenek hazát, a rabok kiváltást, a betegek támaszt, a haldoklók segítséget, az igazságtalanok türelmet, a tudatlanok tanítást, a szomorúak vigasztalást és minden ember, élők és holtak, imát. Általában így nevezik meg az irgalmasság hét cselekedetét. Bennük láthatóvá válik egzisztenciánk minden ínsége.
... |
2014-11-28 23:11:43 |
|
|
|
|
|
|
... elmúlt szerelmek
Mindeniket szemed rejti
Régi színes emlékek...
Drága mamám, rád gondolok
Szíved tele jósággal
Mindig mikor magam vagyok
Te vigasztalsz csókoddal...
Édes mamám, mi lesz vélem
Ha Te egyszer nem leszel?
Kihez szólok az estéken
Ha majd senki nem felel?...
Úgy hiányzol Jó na... |
|
2014-11-27 22:17:58 |
|
|
|
|
|
|
... lettek, miért hagytak el? Nézd az arcom, a nagy bánattól egészen megöregedtem, már ráncos is, az esőcseppek naphosszat elülhetnek benne!
A szellő megsajnálta a falevelet. Megsimogatta, vigasztalta, de az zokogott, hogy leszakadt az ágról, és hullt a föld felé.
-... |
|
2014-11-26 21:15:39 |
|
|
|
|
|
|
... megszedetlen...
Türelmetlen ver a szivünk strázsát,
mint az őr ha tudja már váltását.
Idegesen nyitunk száz fiókot.
Bucsuizzel izgatnak a csókok.
Öreg öröm, nem tud vigasztalni:
óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!
Olvad a hó, tavasz akar lenni.
Mit tudom én, mi szeretnék lenni!
Pehely vagyok, olvadok a hóval,
mely e... |
2014-11-26 14:36:28 |
|
|
|
|
|
|
... Sokszor volt, hogy az Élet engem is bántott...
Olykor adott... máskor elvett minden egyes álmot
Sokszor volt, hogy én is hatalmas pofonokat kaptam..
Néha volt ki vigasztalt. máskor egyedül maradtam
Sokszor volt... hogy újra és újra fel kellett állnom..
Mikor a fájdalom ereje túl ment minden határon
Sokszor volt, hogy nem azt érdemeltem, mit kaptam..... |
2014-11-24 17:46:07 |
|
|
|
|
|
|
...
A szerelem
utadba jön - nem is kerested.
útjára megy - hiába nem ereszted.
mindegy - csak tűrd szótlan pan... |
2014-11-24 15:07:30 |
|
|
|
|
|
|
... - kezdte el.
- Ránk férne - felelte apám dolog közben.
- Eljövénk - sóhajtott a bíró.
- Ragya is jár olykor, meg jégverés is - vigasztalta apám.
- Ez most jégverés - vallotta be a bíró -, ha nem rosszabb.
Erre már apám is letette a villát.
- Tán nem?
- Vaj igen - mondta... |
2014-11-24 14:22:01 |
|
|
|
|
|
|
... téve
Óvott téged és vezetett
Míg lehetett, míg lehetett.
Most vár valahol megfáradtan
Nem kér sokat csak keveset
Hát szaladj hozzá, mondj egy jó szót
Egy vigasztaló kedveset
Tán még lehet, tán még lehet.
Amit akkor elfelejtettél
Talán még jóvá teheted
Hát menj, rohanj és simogasd meg
A téged védő két kezet... |
2014-11-23 20:17:44 |
|
|
|
|