... és Magyar
nem hagyták félbe az üldözést. Biztatták lovukat: szaladj, szaladj, édes lovam!
Reggeltıl alkonyatig őzték a csodaszép szarvast. El akarták fogni elevenen, hogy hazavigyék
édesapjuknak. Mert az idegen földön sem feledték az édes jó apát... De hiába. Leszállt a nap,
alkonyodott, s a csodaszép szarvas eltőnt az ingoványos helyen, a sőrő nádas rejte... |