|
|
|
TELEKES BÉLA VERSEI
Telekes Béla (1891-ig Klein, Felsőtelekes, 1873. május 4. - Budap... |
2019-07-29 20:00:22 |
|
|
|
|
|
|
TORMAY CÉCILE
A RÉGI HÁZ
REGÉNY
Singer & Wolfner, Budapest, 1917.
Este volt. A tél fehéren hullott a földre. A havazáson át nagy jegenyék jöttek a kocsi elé. Kísértetiesen, lombtalanul jöttek a mozdulatlan síkon. Mögöttük hegyek keltek föl a hóban. Kicsiny templomtornyok, házt... |
|
2013-10-11 21:50:35 |
|
|
|
|
|
|
... igézet.
A nap sütött és nem a hold.
Elém tűnt, mint akit idéznek,
A szeme a szemembe nézett,
Nem mása, ah, ő maga volt!
Te voltál, te, kit elsirattam
S kit visszanyerek szüntelen,
Kit ugy imádok szakadatlan
S egyszerre annyi nő alakban
Te örök, első szerelem!
Incselkedőn bujsz száz ruhába,
A nő csupán öltözeted.... |
2013-07-07 23:08:08 |
|
|
|
|
|
|
... Bement húszezerem, aztán tíz évet raktam föl, az is. De nem baj, még csinálunk valamit. Most bemegyek a kaszinóba, összehajszolok még tízezret, avval holnap én adom a bankot, mindent visszanyerek. Ugyan, csak nem hiszi, hogy kétségbeesem.
A kezeivel kalimpálva folytatta, egész testét rázta a hideg.
- Nevetséges, összeszedem azt a kis pénzt. Borzasztó, még a k... |
|
2012-05-13 06:45:06 |
|
|
|
|
|
|
... Bement húszezerem, aztán tíz évet raktam föl, az is. De nem baj, még csinálunk valamit. Most bemegyek a kaszinóba, összehajszolok még tízezret, avval holnap én adom a bankot, mindent visszanyerek. Ugyan, csak nem hiszi, hogy kétségbeesem.
A kezeivel kalimpálva folytatta, egész testét rázta a hideg.
- Nevetséges, összeszedem azt a kis pénzt. Borzasztó, még a k... |
|
2011-12-20 18:02:49 |
|
|
|
|
|
|
Biztosan nem tennék ilyet. Úgy ahogyan találom, úgy dobnám ki.
Nem lehet az jó, ha visszanyerek egy vedernyi édes levet, ha az szennyezett a mosott/mosatlan homokból származó anyagoktól. Semmilyen ételbe, ez már fel nem használható. Legfeljebb a sertés moslékjába. Annak, pedig a száraz keverék is elég jó, minden válogatás nélkül.
Tisztán elméletileg, - pl. ha ettől függe... |
2011-10-27 12:43:30 |
|
|
|
|
|
|
... benne. Szégyelte, amit egy pillanatig gondolt.
Egy fanyar szájú ember rászólt az asztal túlsó oldaláról:
--- Mi lesz?...
Kristóf megint a zsebébe nyúlt. --- Visszanyerek mindent, aztán nem játszom tovább. --- Kirántotta a szelencét és az asztalra csapta. Az ütéstől felébredt a szelence és öregesen, cincogva elmondta a kis dalt, melyre Ulwing ötvösmester ... |
2011-03-20 16:47:41 |
|
|
|
|