|
 |
|
|
... tökéletesen a magamé lehetek. Nincs, aki nyűgözzön, akivel törődnöm kellene. Óraszámra bújhatom a nádast, a zsombikost, a rétség szigeteit, embernyomra sehol sem akadok. Mintha utolsónak maradtam volna a fajtámból, olyan igazán egyedül vagyok.
Lassú, csobbanó lépéssel méregetem a mocsári szalonkák hazáját. A rétség itt aránylag könnyen járható. Ez csak széle a nagy zsom... |
| 2012-04-25 10:22:00 |
|
|
|
|
|
|
|
... bizonyítja, hogy visszavonhatatlanul itt az ősz, sőt a vénasszonyok nyarának is vége.
Szegény vénasszonyok, akiknek kötekedő csipkedésből jár ki az októberi "nyár", mennyi gyönyörűségben volna részük, ha ezt a nyarat igazán élvezhetnék! Igaz, hogy ez a mélabú gyönyörűsége; de annál megindítóbb. Lát az ember olyan aranysugárzást, amely a saját színét valósággá festi a vi... |
|
|
| 2012-04-25 10:21:01 |
|
|
|
|
|
|
|
... veszedelme!
Ilyenkor inkább a természetbúvár kíváncsisága van ébren, az pedig nem szomjazza a vért, nem vágyik mindenáron halált osztogatni.
Ki tudja, meddig leshettem volna a szerencsét hiába, ha valami rendkívüliség nem történik. A vágásból, a járatlan bozótból egy lassan lépkedő, vontatott mozgású szürke rém közeledett a szederbokrok felé. Egy gömbölyű fej... |
| 2012-04-25 10:18:54 |
|
|
|
|
|
|
|
... egy kis iromba fészken.
Nézem a magányos hollót, amely a szerelem kábító levegőjében párja nélkül búsul. Régóta ismerem ezt a szomorú madarat. Esztendőről esztendőre, mintha ő volna az erdő lelkiismerete, úgy őrködik ott fent. Egyedül, komoran, kiöregedve a szerelemből. Az emberek, akik egy időben születtek vele: aggastyánok. A vén holló túl fogja élni valamennyit.... |
|
|
| 2012-04-25 10:17:44 |
|
|
|
|
|
|
|
... légyféle, amely zaklassa, háborgassa.
Magam csak ülök és nézelődöm.
Onnan, ahol letelepedtem, négy irányban vezet négy nyílás az erdőbe, mintha óriási szarkaláb nyoma volna. Három nyílás előttem sugárzik szét keskeny szögben, egy pedig mögöttem szalad visszafelé, amíg csak a kanyarodásánál a szemem számára meg nem szűnik.
Előttem nagy erdő; annak a... |
|
|
| 2012-04-25 10:16:28 |
|
|
|
|
|
|
|
... embervonalon.
- Alászolgája, megláttak már! - dünnyög Ravaszdi. - Íme, mit tesz a hitvesi ragaszkodás. Hogy megmentsem a mamit, magamat is bajba kevertem. Pedig tán meghúzódhattam volna a nádasban.
Rókamama szűkölve fogadja az urát. Már az első lövés óta talpon volt ő is.
- Jaj, öreg, jaj, mi lesz belőlünk! Mindenütt puskás, csupa puskás!
... |
| 2012-04-25 10:15:39 |
|
|
|
|
|
|
|
... Azóta a messzebb eső vén fákról lesik: mozdul-e "ő" megint? Folyvást mondogatják: "Krrr... krrr! Láttátok?... Vigyázzatok!..."
"Ő" csak ül a könyökös ágon, mintha nem is madár volna, hanem egy göcs, amelyiknek madár formája van. Zömök kis testén felfújja a tollát, hogy annál jobban hasonlítson ágdudorodáshoz, aminő minden vén fán akad. Színe pompásan egyezik a fa kérgév... |
| 2012-04-25 10:14:06 |
|
|
|
|
|
|
|
... várja a világ végét.
- Mit mereszted úgy a szemedet, bátya? - szólalt meg most egy tartózkodó hang Nagyfogú mögött.
A farkas-Ajax úgy fordult hátra, mintha belelőttek volna.
Az első neszre szörnyen megijedt, kitört belőle öröklött, titkos gyávasága. De azután vak indulat vett erőt rajta, amikor látta, hogy nincsen baj.
Vagy húsz-harminc ... |
| 2012-04-25 10:12:47 |
|
|
|
|
|
|
|
... is!
Dühös morgással húzza a két hóhér kétfelé a boldogtalan, kimúlt nyulat, amely csuda, hogy kettőbe nem szakad. Fecske is ilyesmit hörög:
- Én hajszoltam agyon! Nélkülem mire mentél volna? Hisz már háromszor is rajta voltam, s te csak félig dögölve kaptad el. Még Tökmagnak is több az érdeme, mint neked. Az legalább kihajtotta a nádból.
Tökmag ekö... |
| 2012-04-25 10:11:35 |
|
|
|
|
|
|
|
... alapon...
S-s-s-s-s! - hangzik fölöttem hirtelen a jól ismert sisegő hang, amely eltérít a szitakötők tanulmányozásától. Egypár vadruca húzott el a nád fölött alacsonyan; de mire a puskámat felkaptam volna rájuk, már elkéstem...
Figyelem a náderdő keskeny nyíláskáit a nádszálak között, s meglátok egy kíváncsi apró szempárt, amely mereven bámul rám. Béka guggo... |
| 2012-04-25 10:10:42 |
|
|
|
|
