|
 |
|
|
... hajadba
Mert sötét éjszaka fekete hajad
Kiviszlek a tóra barna ladikomba.
Mert olyan szomorú, néma vagy magad.
Nem kérdem meg ki vagy, nem kérdem meg mid fáj,
Ma leltelek, holnap eleresztelek
Ülj szembe és nézz rám. Mint búvár a gyöngyöt
Fekete szemedben könnyet keresek.
Behajtunk a nádba. Várj míg feljő a hold,
Akkor majd a... |
| 2018-12-21 16:45:27 |
|
|
|
|
|
|
|
... visszahullani.
DALCIKLUS
Mint sötétet a fény - úgy leltelek,
mint utazó a megürült padot,
s úgy szeretlek most, ahogy a mély
vizeknek halai az iszapot.
Tenyeremben simogatás lapul
- így bújnak meg... |
|
|
| 2018-08-07 17:00:55 |
|
|
|
|
|
|
|
Kepes Sára
Mint sötétet a fény -
úgy leltelek, mint utazó a megürült padot
s úgy szeretlek most, ahogy
a mély vizeknek halai az iszapot.
Tenyeremben símogatás lapul -
így bújnak meg házak közt csöpp terek
Elment a kedves -
én engedtem el,
mint léggömb zsinegét a kisgyerek
... |
| 2018-05-12 12:28:40 |
|
|
|
|
|
|
|
... nap.
Hetvenhat éve állok fenn az állvány
deszkázatán, de nem találtalak.
Vésőm alatt porladva hullt a márvány
s öklömben torzó, vagy bálvány maradt.
Nem leltelek meg, illanó szivárvány,
ki ott ragyogtál minden kő alatt.
Magam lettem vén kőtömb, száz bozótban
megszaggatott, mogorva, durva, szótlan,
de lelkemben még égi fény r... |
|
|
| 2017-10-02 07:34:17 |
|
|
|
|
|
|
|
... nap.
Hetvenhat éve állok fenn az állvány
deszkázatán, de nem találtalak.
Vésőm alatt porladva hullt a márvány
s öklömben torzó, vagy bálvány maradt.
Nem leltelek meg, illanó szivárvány,
ki ott ragyogtál minden kő alatt.
Magam lettem vén kőtömb, száz bozótban
megszaggatott, mogorva, durva, szótlan,
de lelkemben még égi fény r... |
|
|
| 2017-08-25 10:54:05 |
|
|
|
|
|
|
|
Juhász Gyula
De profundis
A legsötétebb ég alatt,
Isten, Téged találtalak.
A legmélyebb örvény felett
Uram, én Téged leltelek.
A csillagtalan éjjelen
Egy láng lobog a lelkemen,
Mint reves fában gyönge fény,
De mégis élet és remény.
Isten némán hozzám hajol
S engem idéznek valahol.... |
| 2017-08-15 13:10:15 |
|
|
|
|
|
|
|
... nap.
Hetvenhat éve állok fenn az állvány
deszkázatán, de nem találtalak.
Vésőm alatt porladva hullt a márvány
s öklömben torzó, vagy bálvány maradt.
Nem leltelek meg, illanó szivárvány,
ki ott ragyogtál minden kő alatt.
Magam lettem vén kőtömb, száz bozótban
megszaggatott, mogorva, durva, szótlan,
de lelkemben még égi fény r... |
| 2017-08-05 14:41:24 |
|
|
|
|
|
|
|
Juhász Gyula: Júlia bús virág
Ott tévedeztem mélységek felett,
S gyopárt a szirten, téged leltelek.
A sorsom, mint kőszikla, oly kopár,
Virulj szívemben, kedves, bús gyopár.
Ó, régen rózsák buja illatát
Kerestem én rőt éjszakákon át.
Nagy messze rózsák nyíltak kényesen,
És elvirulta... |
| 2017-07-03 23:06:17 |
|
|
|
|
|
|
|
Juhász Gyula
De profundis
A legsötétebb ég alatt,
Isten, Téged találtalak.
A legmélyebb örvény felett
Uram, én Téged leltelek.
A csillagtalan éjjelen
Egy láng lobog a lelkemen,
Mint reves fában gyönge fény,
De mégis élet és remény.
Isten némán hozzám hajol
S engem idéznek valahol.... |
| 2017-04-22 16:20:14 |
|
|
|
|
|
|
|
Kepes Sára
Mint sötétet...
Mint sötétet a fény -
úgy leltelek,
mint utazó a megürült padot,
és úgy szeretlek most, ahogy a mély
vizeknek halai az iszapot.
Tenyeremben simogatás lapul
- így bújnak meg házak közt csöpp terek -
Elment a kedves.
Én engedtem el,
mint léggömb zsinegét a kisgyerek... |
| 2017-04-11 22:12:15 |
|
|
|
|
