|
 |
|
|
Az orgona-bokorra cinke szállt,
s a kis rügyeknek halk titkot súgott:
a dombon látta már a napsugárt,
már jönni fog,
s a lombok börtönére fényt havaz!
Smaragd szívekben felpezsdült az élet.
Csodás remény: valahol újra éled
egy régi álom, csillogó tavasz.
Lelkünkben is
ilyen rügyecske tán a gondolat.
A jég alatt
szellem-páncélza... |
| 2010-04-30 05:42:58 |
|
|
|
|
|
|
|
A csendes éjben anyámra gondolok,
szívemben most az ő szíve dobog,
szegény özvegy volt, sokat szenvedett,
nem volt egyebe, csak a szeretet,
szájától vont meg minden falatot,
és ha mi ettünk, ő is jóllakott.
Játékot venni nem tudott nekünk,
varrással kereste a kenyerünk,
ő mesterkélt ünnepre szép... |
|
|
| 2010-04-30 05:40:37 |
|
|
|
|
|
|
|
Fáradt eső hullott a fákra,
fáradt eső, csöndes eső,
égig ívelt a szivárványa.
Én azt hiszem: két hegy ilyenkor
belebúsult nagyon az égbe.
És bánatukban rátaláltak
egymás tétova kezére.
Ha bánat veri omló záporával,
a szívek is úgy kapcsolódnak össze
nehány percre egy színes szivárvánnyal. ... |
| 2010-04-30 05:39:13 |
|
|
|
|
|
|
|
Tornóczi Köles Ildikó
Tavasztündér
Aranyhaja libben
holdsugár tükrében,
Tavasztündér táncol
csillagfényes éjben
Lágy, selymes hangja
bűvöli a tájat,
dallamára langyos szél
ringatja a nádat.
Táncol a holdnak,
a szélnek, a fáknak,
melengető szívétől
a folyó megárad.
Szikrázó lép... |
|
|
| 2010-04-30 05:28:24 |
|
|
|
|
|
|
|
Mikor a tavasz osztja csókjait,
S a zöld erdőkön napsugár ragyog,
Felébrednek a nedves pázsiton
Piciny, fehér kis földi csillagok. . .
A harmatcseppes rétek bársonyára
Fehéren hull ezer csillagvirág,
Felette lágyan elsusog a szellő,
S az erdő szélén intenek a fák. . .
Volt egyszer egy csillag. . . fényes. . . ragyogó
Ezüst s... |
|
|
| 2010-04-30 05:26:55 |
|
|
|
|
|
|
|
A kősziklákat mindíg irigyeltem,
Kik állnak büszkén, mozdulatlanul,
Állják a villámot, ha rájok sujt,
S a harmat csöppjét, ha fejökre hull.
Számukra soha sincs "talán", se "hátha",
Mint dogmák állnak, oly konok-keményen,
Mint zord, erős és önhitt férfiak,
És hófuvásos, sivatag-nagy télben
Fejükön csipkés jégből a sisak.
A kősziklákat min... |
| 2010-04-30 05:23:10 |
|
|
|
|
|
|
|
Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.
A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, mi... |
| 2010-04-30 05:18:58 |
|
|
|
|
|
|
|
A nap vicce
A rendőr egy férfit hoz be a kapitányságra. Az ügyeletes rendőrtiszt ráförmed:
- Miért hozta be ezt az embert?
- Jelentem, fegyv... |
| 2010-04-30 05:18:50 |
|
|
|
|
|
|
|
Ha völgy leszel,
Én hűs patak benne
Ha te vagy a patak,
Én ívelt híd felette
Ha út leszel,
Én a szekér rajta
Ha te a szekér,
Én majd a pajta
Ha mese leszel,
Én gyermek, ki hallgat,
Ha gyermek leszel,
Én dal ki elaltat.
Ha irka leszel,
Én majd a lapja
Ha te az irkalap,
Én a vers rajta.
... |
| 2010-04-30 05:17:19 |
|
|
|
|
|
|
|
Az életed szép lesz, ha te is azzá teszed
Akadályokat is könnyen veszed
Minden napod egy-egy kibomló remény
Pedig a küzdelem sokszor nagyon nehéz
Tanulj meg az apró dolgoknak örülni
A ringből aztán győzve kikerülni
Hogyha bánatod van, akkor is nevetni
Meglátod, majd ezért fog más szeretni
Szeretetben élni, nincs is annál szebb jobb
Aki t... |
| 2010-04-30 05:16:24 |
|
|
|
|
