|
|
|
... kérdezte:
-Ismeritek egymást?
-Még nem -mondták egyszerre.
-Vivien, ő Kozma Csongor, az unokaöcsém. Csongor, ő Kovács Vivien, a feleségem unokahúga.
A lány a kezét nyújtotta, de mintha áram rázta volna meg, mikor Csongor megérintette. Egy rövid kézfogás után gyorsan a zsebébe is süllyesztette. Apollónia érdeklődéssel figyelte az eseményeket, cinkosan Andrásra m... |
2010-01-05 17:12:51 |
|
|
|
|
|
|
... http://images.netbag.hu/20100105/162 31475960.gif [/kep]
Jut is, marad is
Mindig adhatunk ajándékot másoknak anélkül, hogy az pénzünkbe kerülne. Sőt bármennyit osztunk szét belőle, még mindig marad és mintha még több maradna. Próbáld meg kincsidet osztani. Hogyan? Dolgozzál és dalolj hozzá! Adj és mosolyogj hozzá! Légy udvarias, előzékeny, figyelmes, jókedvű,... |
|
2010-01-05 16:48:22 |
|
|
|
|
|
|
... pártolták és nemesítették, s nem okoznak soha fájdalmat barátságukkal, vagy rokonszenvükkel, nem terhesek közeledésükkel, nem mondanak soha egy szóval többet, mint amit a másik el tud viselni, s mintha külön, nagyon finom hallószerveik lennének, úgy neszelik mi az, ami a másiknak fájhat. S mindig tudnak másról beszélni. S oly élesen hallanak mindent, ami veszélyes az emberek közöt... |
2010-01-05 16:47:56 |
|
|
|
|
|
|
... Lőrinc
A kimondhatatlan
A szíved majdnem megszakad,
szólnál, de szavad elakad,
szólnál, de görcs és fájdalom
fuldoklik föl a torkodon,
oly mélyről, mintha lelkedet,
a recsegő idegeket
húzná magával, úgy sajog
szád felé néma sóhajod.
S egyszerre oly gyönge leszel,
hogy szárnyas szédülés ölel,
f... |
|
2010-01-05 16:44:05 |
|
|
|
|
|
|
Fodor Ákos:
Most
Olyan éles és részletszegény
a jelen, mint megannyi emlék:
szép és vigasztalan.
Mintha a szél is
múltidőben fújna, ragyogna a Hold,
Mintha a születő csak arra törekedne,
hogy mondható legyen felőle örökre:
Volt.
... |
|
2010-01-05 16:40:10 |
|
|
|
|
|
|
... égen-;
Hópelyheket szórva szét
erdőkön, és réten.
Fehér ingbe öltözött
hajnalra a város.
Hófehér a háztető,
és az út sem sáros.
Erdő széli domboldal,
mintha minket várna-
Hótakarót hint a szél
a didergő tájra.
Hókristályok roppannak,
amerre csak járunk.
Vegyük elő szaporán
a tavalyi szánunk! ... |
2010-01-05 16:37:18 |
|
|
|
|
|
|
... égen-;
Hópelyheket szórva szét
erdőkön, és réten.
Fehér ingbe öltözött
hajnalra a város.
Hófehér a háztető,
és az út sem sáros.
Erdő széli domboldal,
mintha minket várna-
Hótakarót hint a szél
a didergő tájra.
Hókristályok roppannak,
amerre csak járunk.
Vegyük elő szaporán
a tavalyi szánunk!... |
2010-01-05 16:14:16 |
|
|
|
|
|
|
HALLGASS A SZÍVEDRE...
Ne akarj élni érzelmeid nélkül,
Olyan mintha sírnál könnyeid nélkül.
Néha a könnyek ugyan könnyítik az életet,
De olykor jobban sír az, ki kifelé nevet.
Engedd, hogy az érzések szabadon szálljanak,
Hagyd... |
2010-01-05 15:56:43 |
|
|
|
|
|
|
... könyvtár. Bemegyünk, kikeressük az információt, ami kell, lejegyzeteljük magunknak, és mehetünk vele haza. A valós idejű web viszont arra ad választ, hogy mi történik éppen most. Ez olyan, mintha könyvtár helyett egy kávézóba vagy bárba ülnénk be, és ott hallgatóznánk, hogy miről beszélgetnek az emberek. Ez a "most-web", míg a Google és a Yahoo a "volt-weben" keresnek. Az informác... |
2010-01-05 15:30:20 |
|
|
|
|
|
|
... egyre csak a királylányon járt az esze. Megfeledkezett az óriásokról, csak ment, ment, és egyre beljebb került a vadonba. Aztán egyszer csak nagyot sóhajtott, mert olyan nehéz volt a szíve, mintha ólmot vinne a mellében, s azt mondta:
- Bárcsak az aranynap kastélyában lehetnék!
Abban a szempillantásban egy nagy hegy tetején találta magát, s ott tündöklött el&... |
2010-01-05 15:24:17 |
|
|
|
|