|
 |
|
|
Térdre ereszkedve tudnám
megköszönni jószívűséged .
Fűszálak gyöngy harmatával
írok Neked .
Hozzáadom a táj lelkét ,
Dombjaid , csörgedező
patakjait .
Az esernyőt bontó kaprot ,
a tökvirágban zsongó
darazsat .
Ebbe a meleg anyaölbe... |
| 2021-12-22 20:38:51 |
|
|
|
|
|
|
|
... vadabbul száguld a vér
S az ölelésem egyre, szorosabbra zárom.
Egy nagy csókot ültetek homlokodra,
S tőle ezer apró kicsi csók vezet ajkadig.
Kezem szinte ráég édes dombjaidra
S mint virágkehely záródnak rám combjaid.
Mikor már nem reszket a gyertya lángja
Hisz ellobbant rég, de a szoba őrzi illatát,
Lecsendesült testünk, mert te... |
|
|
| 2021-07-30 19:30:36 |
|
|
|
|
|
|
|
... csak a szél... na, meg én
Tudom azt... tudom azt... bizony ám!
Milyen az... mikor ő szelíden
Turikázni veti a haját...
Csak a szél szerezhet tudomást,
Elidőzik a dombjaidon,
Ilyen az mikor blúzba kerül,
S csemegézget a bimbaidon...
Az a szél... a kutya! a betyár!
Belopózik... a... szoknya fedi!
Tapogat, kutakod... legalább
Oda... |
| 2020-02-08 17:15:59 |
|
|
|
|
|
|
|
... szeress,
vagy temess el, hörögve rögjeid közé,
húsom a húsod volt, legyen hát gyáván a férgeké,
talán éhük még vájni bír.
Mindig vándorod voltam: hol itt-hol ott,
dombjaid között, hajamat csókolta szél,
társamul szegült hontalan guruló ördögszekér,
átöleltem, és mart a kín.
Arcomat feltépett markomba' rejtem,
ha van isten, e... |
|
|
| 2018-08-20 20:35:29 |
|
|
|
|
|
|
|
Jankovich Ferenc
TÉLI LÁTOGATÁS
Hej, gyönyörű vidék, szelíd nyári szeretőm,
hányszor haltam én el lágy öledben epedőn,
hányszor pihentettek zsenge, tejes dombjaid,
hányszor szenderegtem ölelő karodban itt!
Ősz tört bájaidra, megcsúfolt rút kelevény,
rideg lettél hozzám - kitartottam veled én,
téli ágyba dőltél s most i... |
|
|
| 2018-01-19 17:00:18 |
|
|
|
|
|
|
|
... erdőségek!
Időtlen élet és újton-új ifjuság:
Ó, Természet! te óvd, te őrizd meg ez éjnek
emlékét legalább.
Ott éljen szüntelen békédben s viharodban,
szép tó, és dombjaid mosolygó hajlatán,
fenyőid éjjelén s tükröd fölött a zordan
függő szirtek fokán.
A zefirben, ha lágy szárnyával tovarebben,
a dalb... |
| 2012-04-12 05:30:41 |
|
|
|
|
|
|
|
... szeress,
vagy temess el, hörögve rögjeid közé,
húsom a húsod volt, legyen hát gyáván a férgeké,
talán éhük még vájni bír.
Mindig vándorod voltam: hol itt-hol ott,
dombjaid között, hajamat csókolta szél,
társamul szegült hontalan guruló ördögszekér,
átöleltem, és mart a kín.
Arcomat feltépett markomba' rejtem,
ha van isten, e... |
| 2011-09-30 21:04:44 |
|
|
|
|
|
|
|
... erdőségek!
Időtlen élet és újton-új ifjuság:
Ó, Természet! te óvd, te őrizd meg ez éjnek
emlékét legalább.
Ott éljen szüntelen békédben s viharodban,
szép tó, és dombjaid mosolygó hajlatán,
fenyőid éjjelén s tükröd fölött a zordan
függő szirtek fokán.
A zefirben, ha lágy szárnyával tovarebben,
a dalban, mit az ár partjaidon ... |
| 2011-07-15 15:22:24 |
|
|
|
|
|
|
|
... erdőségek!
Időtlen élet és újton-új ifjuság:
Ó, Természet! te óvd, te őrizd meg ez éjnek
emlékét legalább.
Ott éljen szüntelen békédben s viharodban,
szép tó, és dombjaid mosolygó hajlatán,
fenyőid éjjelén s tükröd fölött a zordan
függő szirtek fokán.
A zefirben, ha lágy szárnyával tovarebben,
a dalban, mit az ár partjaidon ... |
| 2011-07-07 10:28:31 |
|
|
|
|
|
|
|
... erdőségek!
Időtlen élet és újton-új ifjuság:
Ó, Természet! te óvd, te őrizd meg ez éjnek
emlékét legalább.
Ott éljen szüntelen békédben s viharodban,
szép tó, és dombjaid mosolygó hajlatán,
fenyőid éjjelén s tükröd fölött a zordan
függő szirtek fokán.
A zefirben, ha lágy szárnyával tovarebben,
a dalban, mit az ár partjaidon ... |
| 2011-07-06 19:10:40 |
|
|
|
|
