Az ablaküvegen látnivaló volt hajnalban, ahogyan a langyos köd megölelte a szomszédos alvó óriás kilencemeletest, s védőn beburkolta. Lassan virradt. Az utcai lámpa fénye sejtelmesen szűrődött át a fák, a csupaszodó bokrok ágai között. Kinyitottam az ablakom, aludt még a lakótelep és jól esett ebben a ritka némaságban tenyeremben fogni a kávéscsészét - s az egész világot....
|... |