|
 |
|
|
Kohut Katalin: Gyerek vagyok
Gyermekké váltam gondolatban,
anyámmal gondtalan a játék.
Bújócska, vagy szembekötősdi,
vagy nyelvi, zenei talány - kedvenceim -,
s a kitaláló mindig én vagyok.
Az anya gondoskodik rólam,
a tudást játékosan nyújtva át nekem,
hogy az élet majd felnőtt fejjel
gondtalan és szép legyen.
Az anyai ... |
| 2015-12-09 21:22:19 |
|
|
|
|
|
|
|
Nagyon boldog Judit napot kívánok!
Kohut Katalin: Névnapi köszöntő
Júdeából származik a csoda,
férfiszívnek a nemes pagoda,
független vagy, mindig nyerni akarsz,
az életben hű és szerény maradsz.
Bizalomért átnyújtod tenmagad,
egyetlen vagy, jutalmad megmarad,
hatalmas siker, valós szeretet,
családi öröm fogja kezedet.|... |
| 2015-12-08 18:39:00 |
|
|
|
|
|
|
|
...
- Béééla! Miért bámulnak rám az emberek az utcán, villamoson annyira? Zavaromban a földet nézem, mindig azt hiszem, valami nem stimmel rajtam. Már kisebbrendűségi érzetem van...
- Nem tudod, Vilma, mit néznek? Nem is sejted?
- Nem, el sem bírom képzelni!
- Hát azt nézik, hogy szép vagy, szebb mindenkinél!
- Ne mondj már ilyet! Én szép vagyok? ... |
| 2015-12-07 20:55:02 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Régen sokkal őszintébb, kifejezőbb és tisztább pillantással éltem. Így tekintettem mindenre és mindenkire. A mindenség talán örült, ha emberhez kötődő érzelmeit egyszer is bebizonyítani tudnám. Ha én lennék a természet, a jósággal és a született intelligenciával kötnék frigyet, mint akik hasznára vannak a világnak és a benne létezőknek.
De a szem vádjára düh és megaláz... |
| 2015-12-05 00:32:57 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Naponta örömöt szerzek magamnak valamivel. Ma egy emblémás bögrét és tollat kaptam ajándékba, mások leptek meg. Tegnap LED-es, elemes olvasólámpát vártam. Este meglepetten csippentettem a most olvasott könyvre, de két oldal után rám tör az unalom. Most ismét közeleg a lefekvés ideje, amikor a párnámra emelem a régen várt zsákmányt, melyet a magyar irodalom XX. századi,... |
| 2015-12-04 23:33:54 |
|
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Jöjj, feledés!
Fáj az egyedüllét.
Magányosan ülök O betűmön,
én voltam a kezdet,
de nem én vagyok a vég.
Faképnél hagyva, megalázva,
törölve, ruháimtól megfosztva,
halódva csapások kezében
szeretet után vágyakozom.
Az ünnep meghittségét
tompán érzékelem.
Végeláthatatlan vég,
fojtó közöny...
... |
| 2015-12-04 21:18:39 |
|
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Az én emberem
Csalódva az emberben
saját kézzel építem újjá hitemet:
szeretet-lánggal építek
vakító, tiszta hóembert.
A hidegség átölel,
már nem bánom,
csak szeressen valaki.
Sapkámat ráhelyezem
emberem hópelyhektől
csillogó fejére.
Érzem, a mindenség
kettőnket ünnepel.
2015. december 2.... |
| 2015-12-02 20:12:36 |
|
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Jár nekem...
Eső dallam koppan szívemen,
tócsa csillogás veszteségem.
Maradj hűs csendedben szerelem!
Nincs rohanás időben velem?
Kérlek, szítsd fel végre kedvemet,
oldd fel dacos és bús hitemet!
Szeretlek, légy áldás szívemen,
egyetlen szó-csepped jár nekem.
2015. december 2.... |
| 2015-12-02 19:40:18 |
|
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Ajándék
- Béééla! Mit gondolsz, mennyi pénzt adjunk a nővérem két gyerekének?
- Pénzt? Pénzen akarod megvásárolni a szeretetüket?
- Tavaly sem örültek a kézzel kötött pulóvereknek, pedig több, mint egy fél évig készítettem őket. Csak huzigálták a szájukat és alig akartak odajönni hozzánk.Most sem akarsz nekik pénzt adni ezek szerint, Béla?
... |
| 2015-11-30 18:01:33 |
|
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Ünnepi vacsora
Harcsapörkölt, túrós csusza,
ez az ünnepi vacsora.
A piacra elindulok,
árusoknál mustrálgatok.
A vasgyárin nem ismerik,
élő hal eddig nem volt itt.
Megyek tovább nagy piacra,
alkudozom ott a halra.
Van ám tiszai és élő,
szálka van benne - félő,
megnyúzni ott nem akarják,... |
| 2015-11-28 14:07:08 |
|
|
|
|
