|
|
|
... csipkedő fiókáját megetethesse. Lassan körözött a rezzenéstelen levegőben, mint akinek nem sietős és mintha a világon semmi dolga nem volna. De ez csak a látszat... hirtelen szinte megtorpant a levegőben, gondosan ápolt tollas szárnyait összecsukta, és mint zuhanó bombázógép, megindult a föld irányába.
Különlegesen éles látású szemembe egy ínycsiklandoz... |
2007-04-01 17:02:54 |
|
|
|
|
|
|
... csipkedő fiókáját megetethesse. Lassan körözött a rezzenéstelen levegőben, mint akinek nem sietős és mintha a világon semmi dolga nem volna. De ez csak a látszat... hirtelen szinte megtorpant a levegőben, gondosan ápolt tollas szárnyait összecsukta, és mint zuhanó bombázógép, megindult a föld irányába.
Különlegesen éles látású szemembe egy ínycsiklandozó, kövér nyúl... |
|
2007-03-30 13:30:07 |
|
|
|
|
|
|
... papagályok.
Maradt pár tépett holló! Itt meg ott
a háztetőre száll s azt mondja: kár.
Pár vércse is jár, nyilazott szívű,
az udvar felett azt víjjogja: vér!
s a korcsok torkán megtorpan az étel
és pillanatra a lélegzetvétel.
Vannak már Janus-arcú magyarok.
(Az egyik arcuk: régi vércse csőr,
toll-sipka rejti, mint tavaszt a h... |
2007-03-25 00:44:32 |
|
|
|
|
|
|
... téged,
Ilyen önfeledten és türelmesen?
Volt-e más bolond,
Ki mindent megtett érted,
Ugye nem, sohasem...
Elhagyott utcán magam vagyok,
Házadhoz érve megtorpanok.
Fájó szívemben ébred a remény,
Sötétek ott fenn az ablakok.
Mégis úgy várok egy pillanatot,
Várom, hogy újra láthassalak én.
Hazafelé bandukolok,... |
|
2007-03-24 14:12:33 |
|
|
|
|
|
|
... az ordoszi sztyeppék és a Kínai Nagy Fal vonulata között... a magyarság döntő népeleme belső-ázsiai jellegű". Vavrinecz Béla szerint "Kodály halálával e szépen haladó zenekutatás megtorpant. A mai kutatók megelégednek a hamis finnugor rokonság emlegetésével".
Az ujgurok énekeiről már Stein Aurél a XX. század elején is megemlékezett írván, hogy "dalaik számomra igen dalla... |
|
2007-03-24 02:45:15 |
|
|
|
|
|
|
... inkább hazamennem! - mondta, és már éppen fordult volna vissza, amikor valaki a nevén szólította.
- Punchinello, te vagy az? - erős és mély volt ez a hang. A kis faemberke megtorpant.
- Punchinello! Milyen jó újra találkozni veled! Gyere közelebb, hadd nézzelek meg! - Punchinello lassan megfordult és ránézett a hatalmas szakállas mesterre.
- Te tud... |
2007-03-22 16:11:55 |
|
|
|
|
|
|
... dolga lehetne Kaszab Sárinak ebben a félelmetes házban?
A lépcsőház hosszú, vasrácsos folyosóba torkolt, mélység fölött futott a keskeny kőpadló, mint halálos híd. A leány megtorpant, gyors sztakattókkal kapkodva lélekzetért, támolyogva állt, mint akit cél előtt taszít vissza legyőzhetetlen akadály. Lehetetlennek látszott keresztüljutni a lebegő folyosón, úgy érezte, ne... |
2007-03-20 14:56:23 |
|
|
|
|
|
|
... földet
megkerüli a szederinda.
A vér, ha kiontva kutat,
s szívét keresi, hol van... |
2007-03-19 21:09:06 |
|
|
|
|
|
|
... fájdalmas volt, feszült, izzott, úgy éreztem, hihetetlenül vastag és hihetetlenül kemény, amit belémeröltetett. Fájdalmamban sikíthattam, vagy legalábbis kiáltottam egy nagyot, mert azonnal megtorpant a mozgásában, és elképedve nézett az arcomba.
- Te még sosem voltál férfival? - a kérdésében hitetlenkedés volt, némi ijedelem is talán.
Nem folytatta a ritmikus döföléseme... |
2007-03-17 14:46:57 |
|
|
|
|
|
|
... gyöngeséged, tétovázó vágyad
Egy hanggal el ne áruld.
Magadba higgy és menj az utadon,
Mint kit nem döbbent titkok árnya,
Gyáva, ki minden mondata után
Megtorpan kérdőjellé válva.
Mint Lót, eredj a kőkemény paranccsal,
Mögötted lobogjanak a csodák,
Mint akinek csak ökle, foga van,
Úgy menj a pusztuló világon át!
A... |
2007-03-12 14:04:15 |
|
|
|
|