|
|
|
... súlytalan ködfátyolként kúszik,
rezzen egy gondolat
- érintésedre vágyom -
tűzbe lobban egy emlék, s én kitörölhetetlenül
- magamra tetoválom.
Hiányzik a mosolyod, lágy íve a szádnak,
kimondatlan szavaidra most, hópihék szállnak.
Lassú, álmos percekkel hadakozik a hajnal,
szaggatja égi köntösét, halványkék táncot lejt
mosoly... |
2011-05-27 21:17:23 |
|
|
|
|
|
|
... reszketett a vágytól
Bőröd elképzelt bársonyában.
Számra képzelem csókodat,
Jácintnak érzem illatod,
Szemed lágyan cirógat,
Mikor vágyón fölém hajolsz.
Mosolyod csendes nyugalma,
Mint a tenger, oly végtelen,
Hajad sátrába elbújva
Messzire száll a félelem.
Hangodban boldog biztatás,
Szép holnapok ígérete,... |
|
2011-05-27 20:17:54 |
|
|
|
|
|
|
... simítja.
A sírodnál álldogálok drága, jó Anyám,
Köszönöm az életet, amit testedből adtál.
Köszönöm az éveket, a fájón szépeket,
minden féltő szavad, s a kedveset.
Minden mosolyod és bús könnyedet,
nekem adtál mindent, mit csak lehetett.
Száz emlék súlya nyomja sajgó szívem,
Mit Tőled kaptam, meg sem köszönhetem.
Itt hagyom a... |
2011-05-27 14:05:34 |
|
|
|
|
|
|
Válóczy Szilvia:Jelenem vagy....
Csendben nézel rám...
Az a tekintet, úgy felkavar.
Lágyan ívelt ajkad szegletében
Piciny gödör ül...
Mosolyod úgy betakar.
Látom a messzeséged...
Egy erős, szilárd világot.
Szíved rejtelmében
A kivirágzott él... |
|
2011-05-27 09:39:35 |
|
|
|
|
|
|
... Tévelygéseimben Te vagy útmutató. Fájó sebeimre, mit mások feltéptek, Hűs kezed simogatása hozza meg az enyhet. Sóhajaim elcsitítod... |
|
2011-05-27 00:33:51 |
|
|
|
|
|
|
Egy pillantásod, ha megkeres,
eszem csak szavakat keres.
Egy mosolyod, ha rám talál,
a szívem őrült ritmust diktál.
Ha pillantásod rám talál,
fénylő csillagokat fest rám.
Ha mosolyod rám nevet,
neked adnám életemet.
H... |
2011-05-26 15:23:13 |
|
|
|
|
|
|
... köré glóriát, fénylő napsugár font.
Ártatlan, kék szemedben megláttam magam,
leomlott könnykristályból épített falam.
Kezem kezedbe vetted, mosolyod úgy ragyogott,
mint nyári zápor után a szivárvány szokott.
Óvón ringattál, biztonságod bölcsőjében,
Szerelmünk csodás tündérálom volt, ébren.
|... |
2011-05-26 14:58:51 |
|
|
|
|
|
|
... tagjaink
s a szerelemtől szavunk elapadt.
Elapadt, elakadt, - óh, szenvedő,
szegény kis állatom, mily részegen
néztél föl rám! Milyen édes beszéd
volt néma mosolyod, s mily túlvilági
ez az egész szótlan odaadás!
Most is így látlak, te szép, remegő
angyal és gyermek, virág és arany,
oly félénken s mégis úgy bizakodva... |
2011-05-25 23:52:57 |
|
|
|
|
|
|
... idegenített el mindentől a világon.
Aztán megszerettetted a világot velem.
Ha nem vagy itt, elnyúlok árnyékod delejében,
s mosolyod vadméz-ízét viselem ajkamon.
Te vettél rá, hogy lényem határait átlépjem;
azt hiszem, hogy lebegni tudnék, ha akarom.
... |
2011-05-25 19:30:42 |
|
|
|
|
|
|
... ez? Bus tréfa csak talán?
Ugye, most mindjárt könnyeink letörlöd
És elcsigázott, meggyötört és fáradt
Szivünk füröszti véghetetlen Jóság,
Míg felragyog verőfény-mosolyod?
Ó szinte hallom már szavad: "Bohók,
Csak tréfa volt! Ne sírjatok tovább már!
Hát elhinnétek ennyi rosszat rólam,
Holott szivem napként sugárzó jóság,
Kész meg... |
2011-05-25 12:47:04 |
|
|
|
|