|
 |
|
|
Jószay Magdolna :
Akkor is.....
Mikor fénylő szemmel némán nézted arcom,
mikor alkalom volt, s elakadt a hangom,
mikor választ kívánt néhány félénk sorom,
mikor tébláboltam szürke állomáson -
vártam rád akkor is.
Mikor elhervad s emlék már a rózsa,
napfény nem, de eső hul... |
| 2009-11-23 19:42:57 |
|
|
|
|
|
|
|
... engem boldoggá tett.
Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam,hogy menj csak el
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar,engedni kell.
Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé ,már senki sem néz,
Játszani a közönyös embert,
Most látom csak mily nehéz.
Ha azt kérdezné most tőlem valaki
Mondjam meg,mit jelentesz nekem?... |
|
|
| 2009-11-23 17:44:29 |
|
|
|
|
|
|
|
TÓTH ÁRPÁD:
ELEJTETTED A NAPOT
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap sütött,
S lehunyt szemhéjaimon
Rózsaszínnel átütött.
Fáradt arcom szeliden
Tüzesítette a fény,
S szemlehunyva a szokott
Utazásra vártam én,
Arra, mikor - halk hajó
Titokzatos tengeren -
Fekvőszékem útrakél,
S lázam so... |
| 2009-11-23 12:53:45 |
|
|
|
|
|
|
|
... egy sortüzet
Bekerít halkan az őrület
Kegyelmet nem kérek
Rohadt dolog, de élvezem
Szívembe markol a félelem
Fülemnek idegen a hangom... |
|
|
| 2009-11-23 12:24:21 |
|
|
|
|
|
|
|
... dolog foglalkoztatja:
1. Ki találta fel a munkát?
2. A többiek miért nem verték agyon?
- Gyerekkoromban nagyon utáltam, mikor az esküvőkön a vén nyanyák csipkedték az arcom a következő szöveggel: - Lehet, hogy te leszel a következő... Csak manapság hagyták abba, mióta ugyanezt csinálom nekik a temetéseken.
- Ha éhes vagy, nyalj sót, akkor szomjas le... |
|
|
| 2009-11-22 21:55:52 |
|
|
|
|
|
|
|
... ÁRPÁD:
ELEJTETTED A NAPOT
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap sütött,
S lehunyt szemhéjaimon
Rózsaszínnel átütött.
Fáradt arcom szeliden
Tüzesítette a fény,
S szemlehunyva a szokott
Utazásra vártam én,
Arra, mikor - halk hajó
Titokzatos tengeren -
Fekvőszékem útrakél,
S l... |
| 2009-11-22 20:56:16 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Kicsit nehéz volt, jól tudom, szivem,
elkoptunk, de ne sejtse senki sem,
higgyék csak azt:az óra jól ketyeg,
nem irgalmaznak ám az emberek,
csak hajtsd a vért, arcom piros legyen
frissen induljak minden reggelen,
csak én tudom, ha ágyba roskadok
estére már milyen fáradt vagyok.
Szemem árkos es ajkam szögletén
... |
| 2009-11-22 18:10:23 |
|
|
|
|
|
|
|
... milyen szomorú lett a sorsom. Azelőtt reggelenként arany napsugárban fürödtem, és fecskesereg köszöntött vidám jó reggelt. Most se napsugár, se fecskék. Hová lettek? Miért hagytak el? Nézd az arcom, a nagy bánattól egészen megöregedtem, már ráncos is, az esőcseppek naphosszat elülnek benne!
A szellő megsajnálta a falevelet. Megsimogatta, vigasztalta, de az zokogott, hogy le... |
| 2009-11-22 00:57:32 |
|
|
|
|
|
|
|
... elégszer.
Nem gondolok rá elégszer.
Nem érzem, nem látom napjaim sivatagában.
Pedig ott van. Hozzám tartozik.
Szellemem mozaikja.
Suttog a lelkemben.
Ez melengeti arcom és szívem.
Ez a mosolyom forrása.
Ez sarkall nevetésre.
Ez hajt a célokhoz.
Ez a létem fő értelme.
Ez a szó, amivel nem törődtem.
Nem vettem tudomásul ben... |
| 2009-11-20 23:26:05 |
|
|
|
|
|
|
|
... komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.
Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,... |
| 2009-11-20 19:16:07 |
|
|
|
|
