... mélyen, lágykéjű meleg.
Kenyérszagú te, jó, alázatos,
Asszonyizű édes mulandóságom,
Tudtalak mindig és szerettelek.
Csókkal fognám be szemedet: aludj.
Asszonyaidtól is igy kell válnom.
Mert örök szerelmem kínja tündököl.
De gyönyörűségedre bársony alkony,
Borul rá férfiszomorúságom.
Így indulok majd s violasötét,
Vastag... |
