Szeretlek? - kérdezed. Zárt ajkam nem kiált már?
Hosszú sóhajaim nem vallanak Neked?
És megbúsult szivem, mely már holttá eped,
míg moccanatlanul csüngök szemed varázsán?
(...)
csak nyelvem hallgatag,
mert sejti már szivem: ahhoz képest,
amit átére... |
