Keresés: cser?l, Szülőhazám, A törött vízhordó edény - kínai tanmese, Ratkó József versei, Simogató szellő lebbent a távoli partok felől . , Néhány gondolat az életről , Andróczky Lászlóné Etelka: Adósunk Európa, Kosztolányi Dezső versei, Hóman Bálint és népbírósági pere címmel mutattak be kötetet Székesfehérváron, Január 22-re, Felsejlő fohászok, , Szülőhazám, vagyunk., [kep]http://slideplayer.hu/slide/2170212/8/images/22/Itt+%C3%A9lj%2C+vagy+b%C3%A1rhol%2C+l%C3%A9nyeg%2C+hogy+otthonra+lelj.jpg[/kep], Itt élj, vagy bárhol, lényeg, hogy otthonra lelj! , Így élj, vagy bárhogy, a szíved magyar legyen!, [kep]http://slideplayer.hu/slide/2170212/8/images/23/Haz%C3%A1t%2C+hitet+nem+cser%C3%A9l+az+ember%2C+amik, A törött vízhordó edény - kínai tanmese, [kep]https://slideplayer.hu/slide/2066173/8/images/1/A+v%C3%ADzhord%C3%B3+t%C3%B6rt%C3%A9nete.jpg[/kep], , A TÖRÖTT VÍZHORDÓ EDÉNY - kínai tanmese, , Kínában egy vízhordónak volt két nagy cserépedénye. Annak a rúdnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakán-vállán hordott, a pataktól a házáig. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt,, Ratkó József versei, ÁGGAL, , Színesbőrű testvéreim, szelíd fák,, mutattok olyan egyszerű,, gyönyörű példát!, Ág ággal egymásba fogódzva, akácfa, bodza,, fehér nyírfa, rézbőrű cser, juhar,, négerfa: büszke ében –, harag nélkül minden egy-sorsúval, éltek e közös ég alatt, egyforma fényben., Az izgága szél hiába szaval,, uszít zsarnok vihar, Simogató szellő lebbent a távoli partok felől . , 53 - / saját versbe foglalt életképeim ! / [m23], , [kep]https://i.ccdn, Néhány gondolat az életről , elkeseredettek. Meg vagyunk győződve arról, hogy boldogabbak leszünk, mikor ezen a korszakon túljut., Azt gondoljuk, az életünk jobb lesz, ha partnerünk megoldja a problémáit, ha végre kocsit cserélünk, ha csodálatos nyaralásaink lesznek, ha nem kell dolgozni. De ha most nem kezdünk el boldog és teljes életet élni, akkor mikor?, Mindig lesznek különböző nehézsé, Andróczky Lászlóné Etelka: Adósunk Európa, tipornak, azokra is szállott., Számukra sem hozhat eszményi boldogságot, Míg más üldözöttként éli a világot., Ausztriában sem mindenkinek mindegy, Ha jól is megy sora, mégsem cserél szívet., Van ki nem feledi, honnan jön, hová tart,, Nem hagyja kiölni magából a magyart!, Nézem így sorjában, mi maradt még hátra,, Sok-sok széjjelőzött magyar a v, Kosztolányi Dezső versei, lázban, nem madarásztam,, mert szántam a madárfiókot, a picinykét., , Vígan kaszáló,, zöld, könnyü háló, zacskójával nem fogtam soha pillét., Sohase ültem lesve régi cser-tőn,, vörös vadat nem űztem havas erdőn., Kikerültem a gyíkok napos árkát., El nem tapostam, a réteken a szentjános-bogárkát., , Mostan, elmondom nektek, Hóman Bálint és népbírósági pere címmel mutattak be kötetet Székesfehérváron, munkásságot a politikusitól, mert Hóman a magyar történettudomány egyik legnagyobb alakja volt, miközben hibás politikai döntései voltak, téves meglátásai pedig nem tagadhatók - fűzte hozzá., Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester kiemelte, hogy a novemberben megjelent kötet nem politizál, nem értékel, hanem jól és precízen feldolgozza az alapítéletet, majd ugyanígy tesz , Január 22-re, Január 22., a Magyar Kultúra Napja, A kollégiumban a mosonmagyaróvári Cser Zoltán (1950-2002) szellemi szabadfoglalkozású költőre fogunk emlékezni., Azt hiszem ezzel teljessé teszem az emléke feltámasztásáért, megörökítéséért, ápolásáért végzett tevékenységemet., Én nem ismertem e fiatalon elhunyt mosonmagyaróvári alkotót, csak egy 1956-os versét, de azt nagyon!, Ve, Felsejlő fohászok, sokat tett azért, hogy a lapban megjelenhessen 1956-os emlékoldal, eddig sehol nem publikált ötvenhatos versek Ekker Lászlótól (1931-2019) vagy a méltatlanul elfelejtett mosonmagyaróvári Cser Zoltán (1950-2002) versei. Köszönet érte neki és Szekeres Máriának innen is!, A péntek délutáni esemény házigazdája Farkas István piarista szerzetes, Lupus atya volt, aki Szőcs Be, , ,KiNeHagyd, Ki Ne Hagyd