|
 |
|
|
Múltam ellibbent, áttűnt fátylai, tündöklött fényei a teljességnek, hamar, sírjatok végzetem rabjai miatt. Elhalkult homályban pislákoló szívemben ég a szerelem édes íze. Vágyálmokat kerget a jövő kapui felé. Néha megáll, megpihen, és a kéklő ég szélfútta leveleit küldi... |
| 2008-11-17 19:36:50 |
|
|
|
|
|
|
|
...
csak lépteid, lélegzeted,
csak kócos gyermek-éneked.
Csak az a tél, csak az a táj,
csak az a hóra szállt madár,
csak az az ág, mely ott remeg
A ellibbent madár felett.
Mert ami van, el nem hiszem,
én-szívem messzibbre ízen,
nem a jövőbe, múltba már.
Vak szemgödör. Halott sirály.
Az ágakon a cinegék... |
|
|
| 2008-11-12 08:35:06 |
|
|
|
|
|
|
|
... véled én!
csak lépteid, lélegzeted,
csak kócos gyermek-éneked.
Csak az a tél, csak az a táj,
csak az a hóra szállt madár,
csak az a ág, mely ott remeg
az ellibbent madár felett.
Mert ami van, el nem hiszem,
én-szívem messzibbre izen,
nem a jövőbe, múltba már.
Vak szemgödör. Halott sirály.
Az ágakon a cinegék.
A sírok közt... |
| 2008-11-01 10:19:49 |
|
|
|
|
|
|
|
... torkából csodás dallamok törtek a magasba. A göcsörtös fa elbűvölten hallgatta énekét, amelyben ott rezgett a kövek és göcsörtök minden vágya, sóvárgása is. Amikor a csöppnyi kis madár ellibbent a szélbe, az öreg fának szinte izzottak a gyökerei.
Aznap éjjel szörnyű vihar tört ki, és a hegyoldalon lezúduló orkán tövestül kifordította az öreg fát.
Másnap regge... |
|
|
| 2008-10-13 19:31:19 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Emberi percek a halálos ágyon
Neked is legutolsó lehetőség
Kiöntened még lüktető szívünkre
Szereteted megváltó tengerét,
(Azután már a Kegyelem kerubja
Ellibben és kezünket az Igazság
Szeráfja ölti vaskesztyűs kezébe)
Mit kérjek tőled, milyen jóhalált?
Kérjem-e amit legkülönbjeid
Kértek maguknak, a mártír-keresztet?... |
|
|
| 2008-09-03 08:31:23 |
|
|
|
|
|
|
|
... körök csukódnak össze s nyílnak,
mindenki lángol; sápadt csak te vagy.
S neked a tánc kell. Nyúlnak már utánad
karok, szived felé; s te engeded!
Látom fehér, ellibbenő ruhádat,
és lepke-könnyü, gyöngéd termeted.
És árad éji illat édesen,
virágkelyhekből álmodóbban száll fel.
Én mindig, mindig rád emlékezem,
aludni vágynék, d... |
| 2008-08-30 19:08:11 |
|
|
|
|
|
|
|
... mennyi idő kell arra, hogy tökéletesen megsüljön. Új még a sütő, fogalmam sincs, hogysmint készül majd el.
- Oké, de egy óra múlva leharcollak – vigyorgott Shelly az ajtóból, majd ellibbent Jonhoz.
Miközben Max sütögetett, elgondolkodott. Hármasban töltik majd az estét, most az öccsén kívül négy éves kislánya van még velük. Ő még kicsi, ebéd utáni álmát alussza. De val... |
| 2008-08-29 22:01:44 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... tisztában volt vele, (hiszen világosan az értésére adta), hogy kettejük között soha sem lehet semmi. Gyötrelmes volt végignéznie a flörtjeit, ahogyan kívánkozva pillantott egy-egy mellette ellibbenő karcsú lábra, úgy, ahogyan őrá sohasem nézett. És nem is fog. Keserű volt ez a tény, fájdalmas, a mélybe taszította ez a tudat, és mégis... Nem bírta kitörölni az elméjéből, a szívéből... |
| 2008-08-22 13:00:05 |
|
|
|
|
|
|
|
Mint gyenge harmat a napon
Mint gyenge harmat a napon,
Úgy halnak meg az álmok.
Oly kegyetlen a napsugár,
A dél oly álnok!
A fürge fecske elsuhan,
És ellibben a lepke.
Te nézed, és harmat, nehéz
Szökik szemedbe.
... |
| 2008-08-12 12:06:52 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... földszinten Mirjam vár, mellette Robert áll, mindketten engem néznek. Barátnőm tekintetéből elégedettséget olvasok ki, mégis a férfit nézem mellette, rajta akarom látni a hatást, ahogy ellibbenek előtte. Alighanem jól sikerülhetett a visszatérésem, mert Robert képtelen levenni a szemét rólam, újra és újra végigméri karcsú derekamat, a combjaim, térdeim körül hullámzó ruhahullámoka... |
| 2008-08-12 08:24:47 |
|
|
|
|
