|
|
|
... való.
KORMOS ISTVÁN FORDÍTÁSA
140
A keleti kapunál égbenyúló nyárfasor.
Hogyha jön az alkonyat, sűrű lombja árnyat ad:
Azt ígérted, ott leszel, mikor a nap elpihen:
hajnalcsillag tündökölt, s én még mindig vártalak.
A keleti kapunál messzelátszó nyárfasor.
Sűrű harmat rászakad, mosdatja az ágakat.
Azt ígért... |
2010-01-09 10:52:23 |
|
|
|
|
|
|
... este van
feküdj nyugodtan ím hallod az utca zaját
messze egyre halkuló moraját
csendesen pattogó kerekek zaját
hol most már csönd van
két karod dolgos napja elpihen
mint nagy folyó nem csobog csak lassan elmegy
elalszik minden melletted csendben
fenn a csillagok is hunyorogva lesnek
magam maradok egészen egyedül csendben
... |
|
2010-01-09 08:24:49 |
|
|
|
|
|
|
...
Nádi dalok (Magyar)
1
Túlnan a nap lebukóban,
s a fáradt lét elpihen;
lombját itt a fűz a tóban
fürösztgeti csöndesen.
Ó, de szívem szépe hol van!
Csordulj, gyászom... |
2010-01-08 12:53:31 |
|
|
|
|
|
|
... szellemkezek.
Nyoma sincs már annak, ki egyszer voltam,
mintha álarcot nyomtak volna rám,
ó, Istenem, sírjából ha kilépne,
nem ismerne meg édesanyám.
Jobb lenne már nékem is elpihenni,
aki öreg, csak nyűgnek ténfereg,
leffedt csoroszlya-vénségem utálják
a mostani cicomás némberek.
Talán a sorsot érzik, hogyha látnak,
bizony, ... |
|
2010-01-07 16:00:58 |
|
|
|
|
|
|
Csontos Vilmos: Este
Karom lecsuklik, fáradt vagyok.
A gyalu, fűrész csendben elpihen.
A lemenő nap fáradtan ragyog,
Én a műhelyben magam maradok,
S verset írok - nem zavar senki sem.
A kútnál éppen itat sógorom,
S két jámbor tehenünk mohón iszik.
Én egy koporsó deszkáján rovom
E sorokat, és elgondolkodom:
Hogy éle... |
|
2010-01-07 13:05:04 |
|
|
|
|
|
|
... talán
Úgy szolgálta álmát, mintha önmagáét
Nem sejtette, hogy most talált igaz társra
Ki szintén másért tesz, és nem csak magáért
Valami erős fény süt mindig felőle
Elpihen hát benne a Galambok Királynője
Alvása békés így, s álmából, ha ébred
Nem is tudja, miért, a vándort keresi
Vonzzák és hajtják is őt a tiszta tények
Szabado... |
2010-01-07 00:06:18 |
|
|
|
|
|
|
...
Csipkerózsa
A vártoronyban szűzi csend,
A pergő rokka elpihent,
Áll az idő s nincs benne óra,
Királyfi, átkozott kezed
A tüskerácsra mér' teszed?
Most boldog Csipkerózsa.
Százévig nőtt a lángsövény,
Mögötte nincs könny, vágy, remény,
Semmi,... |
2010-01-06 19:55:24 |
|
|
|
|
|
|
... hideg égi éjnek.
Ám eljő az idő, mikor testük görnyedve elfárad,
Elfogynak, mint a viasz, létük végén járnak
Apróka megfáradt lángjuk egy utolsót rebben,
Örökre elpihen bennük a fény, halkan, csendben.
De az örök fény nem pihen meg soha,
Mert éled már az új gyertyák délceg sora.
Mi kik elődeinktől kaptuk hajdan a lángot,
Értük i... |
2010-01-06 17:41:59 |
|
|
|
|
|
|
... veszti nyugtában az este,
a tájat rozsdájával
összemarja az ősz
októberi,
dércsípte teste,
a párát magába issza a fény,
esti illatok gyümölcse ring
az elpihent
budai házak tetején;
pergamen-levél zörög,
függöny szárnya lebben - ,
minden gondolatom
te vagy
halálomnál
véglegesebben.
Ha bánat terhe nyom
f... |
2010-01-05 20:49:09 |
|
|
|
|
|
|
... keringelve lóg a cinke
szalonnástól körbe, s csipeget,
félve... |
2010-01-05 16:11:52 |
|
|
|
|