Keresés: halad?s, Kaltes asszony szekerén , szeretettel, x, Az egó-akarat kudarcai II., Viccelődünk :)), Megyeriné Juhász Piroska level, Margaréta, Az öreganyó, Az öreganyó, Vándor, , Kaltes asszony szekerén , vércsoport a Földön., , Más aspektusból is van kapcsolatunk a Szíriusz-rendszerrel, hisz egyes tudósok felfigyeltek arra, hogy a naprendszerünk sem egy egyenes mentén halad át az űrön, hanem egy un. csavarminta, azaz spirál szerint. Efféle spirális mozgás csak akkor mehet végbe, ha gravitációsan egy másik nagyobb testhez, rendszerhez kapcsolódunk, mint pl. egy, szeretettel, bagoly huhog, bokor zörög., Utamban kikerülök minden követ,, Egy eltévedt holdsugár mutatja, merre menjek,, A jó utat hol keressem., Köd bolyong az ősi fák közt,, Gátolva haladásom, ne tudjalak megkeresni ezen a gonosz tájon., A félelmeim azt sugallják, halott már szerelmem., De csitt lelkem, csitt ne rémíssz, félek., Így is annyi szörny, x, vétettél,, Hogy annyi minden zászlójává lettél!, Im egy egy pár úrfi, hogyha meghozat, Külföldi vérből egy pár ló lovat,, Avagy csupán csak egy-két agarat,, Mindjárt Széchenyi nyomdokán halad,, Hírlap beszéli, más utána mondja;, Kinek pedig kissé nagyobbra gondja, S közcélra egy pár száz forintot ad,, (Amint beszéli, kevésből sokat), V, Az egó-akarat kudarcai II., tudatosan gravitálunk, vagy a pszichológiai reziduumokból összecsomósodott egónk körül szédelegve keringünk., Tehát amíg a tudatalatti „árnyék-Kígyója” vízszíntesen halad, addig a változás csak egy másik végletbe „hajít át”, azonban ha „ösztön-Kígyónkat” felemeljük a függőleges „Világfa-léttengelyére” (amint Mózes felemelt, Viccelődünk :)), Sűrű ködben két autó egymás után araszolva halad. Egyszer csak az elöl lévő hirtelen fékez, a másik pedig nekimegy. A hátsó sofőr kiugrik a kocsiból:, - Mit csinált, maga őrült? Miért kellett ilyen hirtelen fékezni minden ok nélkül?, - Minden ok nélkül? Ha nem látná, az én autóm már a garázsban van![m18][m18][m18][m18][m18][m18], [kep]http://s4.images.www.tvn.hu/2, Megyeriné Juhász Piroska level, fénylik a hold az egen, Küklopsz szeme a temetőre mered. , Halott testvérem, itt a hant alatt, Ki alszol már ki tudja mennyi éve, Ó mondd, míg fent a sors-szekér halad, Ott száll babér a mártírok fejére? , Ó mondd, küzdelem-e az élet? , S a célt, a célt láttad-e már? , Vagy minden porrá, semmivé lett, S végsemmisülés a halá, Margaréta, Kányádi Sándor :, Margaréta, Hatalmas nagy szalmakalap,, alatta valaki halad., Azt mutatja a viselet,, hogy az utas kislány lehet,, kislányra vall a ruhája, s a kalap nagy karimája., Arra vall a járása is,, bizonyára ebédet visz,, különben nem volna nála, se kisfazék, se kosárka., Meg-megáll szusszanni egyet,, aztán kapta, Az öreganyó, remél., Változik az idő, a szél is dühösen fú,, mindjárt elkezdődik, az égiháború., Észre veszi ezt, lassan az anyóka,, s elindul a hóban, botra támaszkodva., Nehezen halad már, óvatosan lépdel,, arca elé húzva a perzsát, remegő kezével., Csikorgott, ropogott, a hó a csizma alatt,, míg a hófúvásban, haza felé haladt., Megkönnye, Az öreganyó, , Változik az idő, a szél is dühösen fú, mindjárt elkezdődik, az égiháború. , Észre veszi ezt, lassan az anyóka, s elindul a hóban, botra támaszkodva. , Nehezen halad már, óvatosan lépdel, arca elé húzva a perzsát, remegő kezével. , Csikorgott, ropogott, a hó a csizma alatt, míg a hófúvásban, haza felé haladt. , Megkönn, Vándor, utam,, vándor, ki földhöz ragadt., Szembe viharos széllel,, amely naponta tép meg., Átölel az éj leple,, beburkol titkos fénye., Látnom kell az utat,, hol életem halad., Végállomás, egy kanyar., Nyílj kapu, hogy lássalak!, Hívlak, oda az égre,, hol szemed ragyog, éget., Vörös láng és tűz hamvadj!, Nyeljen el ősz, , ,KiNeHagyd, Ki Ne Hagyd