|
|
|
Mit is hagyhatnék még örökül a végtelen csenden kívül?
... |
2011-08-31 11:19:11 |
|
|
|
|
|
|
Mit is hagyhatnék még örökül a végtelen csenden kívül?... |
|
2011-08-31 11:19:10 |
|
|
|
|
|
|
Riersch Zoltán:
Sehová a semmiért:
Kitomboltam magamból
a szerelmet.
Tudatom, testem
izomláztól ténfereg.
Valahol a távolból
kajánul fintorog
ami igazából sosem volt:
megvénült testemmel
kopott asszonyisten oltára előtt
látomást, fantomot látva térdelek.
Vágyam halott.
Magját nem őrli már se szél
s... |
2011-05-25 10:27:58 |
|
|
|
|
|
|
... ódzkodtam
Zuglótól, mondván, ha vidékről
Budapestre jön az
ember, nem egy ilyen csendes,
zöld k... |
|
2011-02-21 16:29:58 |
|
|
|
|
|
|
Riersch Zoltán:
A boldogság hangja
Egy nehéz éj után
harmatos-izzadtan,
ballábbal kelt fel a Reggel.
Mily' csodálatos a világ!
A hajnal színei
életre keltették vágyaim,
s talán még titkaim
van G... |
|
2010-11-08 08:57:29 |
|
|
|
|
|
|
...
Riersch Zoltán:
Látomás
Előtte semmi,
Mögötte senki.
Háttal áll,
mint mindíg.
Arcát
álarcként, vagy szégyenében
jótékony köd takarja.
Hosszú ruháján
már több a tarka,
mint az egykoron volt fehér.
Magányos, madárijesztő
az egyszervolt delnő.
Kitárt karjait,... |
2010-07-20 10:03:23 |
|
|
|
|
|
|
Riersch Zoltán:
Látomás
Előtte semmi,
Mögötte senki.
Háttal áll,
mint mindíg.
Arcát
álarcként, vagy szégyenében
jótékony köd takarja.
Hosszú ruháján
már több a tarka,
mint az egykoron volt fehér.
Magányos, madárijesztő
az egyszervolt delnő.
Kit... |
2010-07-20 07:28:30 |
|
|
|
|
|
|
Riersch Zoltán: Ádvent éji fénye
(várakozás-vágyakozás)...
Regés ingoványai fölött
Mezítláb jár a magyar,
Cipője kakukkfű, hársfű s fagyal.
Hársfű és fagyal: - s ezer év keserve
Kenyere kovásza lelkének fohásza
Rebbenő imája - Kisjézust így várja.
... |
2010-06-22 14:36:43 |
|
|
|
|
|
|
...
Riersch Zoltán:
Mit mondhatnék neked
A Nap, a Hold, s az Isten téged nekem adott.
Kicsiny remegő kezed a kezembe adod,
s én érzem, őzikésen asszonyi szuszogásod kéje.
Látod kicsim! Egy ál... |
2010-02-14 10:43:08 |
|
|
|
|
|
|
...
Riersch Zoltán:
Mit mondhatnék neked
A Nap, a Hold, s az Isten téged nekem adott.
Kicsiny remegő kezed a kezembe adod,
s én érzem, őzikésen asszonyi szuszogásod kéje.
Látod kicsim! Egy álom valósággá válik,
s szerelmünk, ünnepi gyertya lángja.
Fényében, két ambrózia ízű csók között
m... |
2010-02-13 09:43:52 |
|
|
|
|