|
|
|
Kisvárosi kézimunka
A grófnő elnyargalt szürke paripáján: a diákok és költők a fuvolahangú erdőségekből a mély érzésű, ólommal bélelt kocsmaszobákba tették át tanyájukat; piros karikás szemmel nézett alá az erkély, mintha egy nő álomtalanul virrasztott volna mögötte; beköszöntött a macskaprémes, ... |
2012-12-04 15:14:13 |
|
|
|
|
|
|
... komondorral. Megforgatta a kulcsot a zárban, és a vendégszobában leszedte a pókhálót a sarokból. Abban a pohos kancsóban hozott föl bort a pincéből, amely kancsóban örökre eltemetve szendergett a világ legszebb asszonya, a történelem legboldogtalanabb szerelme, a legaranyosabb reggel és a leghosszabb este. Az ablakokról, amelyek a kertre és a szép reményekre nyíltak: leszedette a ... |
|
2012-12-04 15:00:39 |
|
|
|
|
|
|
... falevél...
Duhajkodásainak, napokig tartó mulatságainak bevégződése valamely elhagyott templomban volt, vagy kis temetőkápolnában, ahol a délutáni csendben a kopott padra hajtotta a fejét. Imádkozott, szendergett, álmodozott. Néha az jutott eszébe, hogy mily szép női homlokok, női kezek, térdek érintették valaha e padokat, talán éppen a délelőtti misén, vagy harminc esz... |
2012-12-04 14:34:04 |
|
|
|
|
|
|
... bennem
Hittem, hogy jön majd
az ezerarcú nyár...
Te jöttél, s belémrobbantál,
mint augusztusi csillag
az éj végtelen-mély kútjába,
hol egykor néma árnyként
szendergett a vágy,
most örvényedben lángol a világ.
s mint anyjában a gyermek,
úgy nőttél bennem óriássá,
pupillám lüktető, zöld mélyén
hangtalan ( ... |
|
2012-10-27 01:14:02 |
|
|
|
|
|
|
Rustico di Filippo
(1230 körül - 1295 körül)
ALDOBRANDINO, ÉN ÉDES URACSKÁM
Aldobrandino, én édes uracskám,
Pilletto ujjasát küldd vissza, kérlek,
fess közkatona ő, legény a talpán,
ne hidd, mit róla pletykások beszélnek.
Orrod ne lógasd búslakodva, bambán... |
|
2012-06-13 07:21:21 |
|
|
|
|
|
|
... király ment nagy kiséretével
Hő nyáron az erdő zeg-zugain át.
Küzködvén egész nap a sugárzó hévvel,
Kiszemelte nyomban sátrául a fát.
Árnyékos tövében lázasan szendergett,
Míg tovább nem indult nyughatatlanúl
- Mint akit a dicsvágy káprázata kerget -
Olthatatlan szomjjal a hatalmas úr.
És mikor tovább ment országok királya,
... |
2012-05-27 22:59:22 |
|
|
|
|
|
|
... szelleme.
- Felebaráti kötelességem tiltja - vélekedett Mr. Ledbetterben az önbecsülés.
Majdnem tizenegy óra volt, a tengerparti városka elnémult már. Az egész világ holdfényben szendergett. Csupán egy meleg, tégla alakú ablakszem adott hírt eleven életről, messze lent az úton. Mr. Ledbetter sarkon fordult, és lassan visszaosont a tárt ablakú nyaralóhoz. Egy ... |
2012-05-05 18:15:25 |
|
|
|
|
|
|
... kedvesem, amíg a hajnali szél fel nem ébreszt." Odalépett: forró leheletétől érintve, a liliom szétnyitotta szirmait, és apám meglátta a liliom lányát, a zöld kígyót, amint a kehelyben szendergett. A szalamandra forró szerelemre gyúlt a szép kígyó iránt, és elrabolta a liliomtól, a liliom illata kimondhatatlan panaszával hiába hívta az egész kertben a szeretett leányt. Mert a szal... |
2012-05-05 08:15:53 |
|
|
|
|
|
|
HARMADIK RÉSZ.
I.
Léon ur, mialatt jogot hallgatott Párisban, eljárt ugyan az egyetemi előadásokra, de éppen olyan buzgó látogatója volt a Kunyhónak is, s igen szép sikerekre tett szert a grizettek körében, a kik ugy találták, hogy Léon finom ember. Annyi bizonyos, hogy a legtisztesség... |
2012-04-25 11:22:11 |
|
|
|
|
|
|
KRÚDY GYULA
TELIHOLD
ELBESZÉLÉSEK 1916-1925
VÁLOGATTA ÉS A SZÖVEGET GONDOZTA
BARTA ANDRÁS
TARTALOM
Uff király
Nemes szívű Artúr
"Arany Alma"
A királyné költője
Hazugság az őszről
Három ezüstlakat
Krisztina ismeretsége
A f... |
2012-04-12 08:27:22 |
|
|
|
|