|
 |
|
|
Először és utoljára Salvia
Az élmény éve: 2006.
Az adag: Egy két Salvia levél
Még soha életemben nem próbáltam ki semmilyen szert. Egészen addíg amíg a haverom haza nem jött külföldröl, és hozott magával egy kis Salviát. Szürke borult nap volt mikor haver betoppant hozzám és mesélte a külföldön töltött tavaszi szünetét. Aztán előkapta a cuccot és kitette ... |
| 2006-07-23 17:33:08 |
|
|
|
|
|
|
|
Gyere,fogd meg
a kezem.
Nézzük,mit tartogat
az élet-nekünk még.
Sétáljuk át a reggelt
a napot,
és az éjszakát.
Lássuk a világ
ezer csodáját.
Égi tornyokat,
melyek ablakain
ezernyi szikrát szór
a felkelő nap.
A nyomort,hol
az éhinség honol,
hol nem tudod
mi a jó élet,s már
ni... |
|
|
| 2006-07-17 13:34:13 |
|
|
|
|
|
|
|
A TAVITÜNDÉR
Élt egyszer valaha régen egy molnár a feleségével. Szerették egymást, boldogan éltek, jól ment a soruk, évről évre gyarapodott a vagyonuk. Hanem a balszerencse többnyire loppal jár, s orvul csap le az emberre. Így történt a molnárral is: egyszerre csak elkezdett apadni a vagyonkája, addig-addig, míg a végén már-már elúszott a malma is, amelyben lakott. Ott t... |
| 2006-07-15 17:27:19 |
|
|
|
|
|
|
|
Amint a mottómban is idéztem:hiszek a pillanatokban... "Rohanó életed során ragadd meg a pillanatot mikor időtlenül létezhetsz". Vagy te vagy ő ragadd meg téged, rosszabb esetben vakon megyünk el egymás mellett a felismerés képessége nélkül. A szilánkokban többnyire ez az élet érzés fog különböző kis írások formájában visszaköszönni.
Számtalanszor gondolkodtam majd "kutattam"... |
|
|
| 2006-07-09 23:16:15 |
|
|
|
|
|
|
|
Sziasztok!!!
No, hát tegnap nan-nan-nan sok minden történt. Először is, ugyebár ahogy mostanába telnek a napjaim, szerkeztgetem a honlapom. 4-kor elmentünk Henivel pizzázni, ez tartott 2 óráig, tökéletesen elvoltunk. És szépen kisétáltunk a pizzázóból úgy, hogy mi is csak a 3. sarkon vettük észre, hogy nem fizettünk. Upsz!!! No, Heni visszament. (Naná, majd én, mi!???) É... |
|
|
| 2006-07-05 12:27:04 |
|
|
|
|
|
|
|
Haiku
- a pillanat költészete -
A régi Japánban gyakori dolog volt, hogy szerzetesek, szamurájok, kereskedők időnként összeültek egy közös versírásra. Ezt a társasági költészetet eleinte pusztán időtöltésként művelték, de idővel a lélek nemesítésének útjává (dó) fejlődött, akárcsak az íjászat, a kertrendezés, a kardvívás, vagy a kalligráfia.
|... |
| 2006-06-28 23:48:12 |
|
|
|
|
