Ó, zongora,
te néma zongora,
ébredj a csendes, alvó lány-szobán,
dallal, holdfénnyel keltsd fel őt szelíden
és mondd el, hogy az én szomorú szívem
s holdfényes arcom érte halovány,
ébredj a csendes, alvó lány-szobán.
Ó, zongora,
te síró zongora,
ha a szobákba már mind alszanak,
riaszd fel őt, hogy mindig ott lebegjen
az é... |