|
|
|
Helyszín: a 6-os villamos.
A Keleti Károly utcánál felszállt egy öreg nő, kb. olyan sminkkel és ruházatban,
mintha most múlt volna16.
Arca pirospozsgásra kimázolva, rózsaszín csókos száj, olcsó kölniszag lengi körül,
csiricsáré sárga - piros - lila szín-összeállítású ruhájához nem nagyon ment a barna, rozzant műbőr szatyor.
Alighogy becsukó... |
2010-05-13 23:28:31 |
|
|
|
|
|
|
Dzsida Jenő: Mosolygó, fáradt kivánság
Jó volna ilyen édes-álmoson
ráfeküdni egy habszínű felhőre,
amíg az égen lopva átoson.
Leejtett kézzel, becsukott szemekkel
aludni rajta, lengve ringatózni
acélkék este, biborfényű reggel.
Felejtve lenne minden lomha kin,
álmot súgna illatosan ágyam... |
|
2010-05-13 22:17:24 |
|
|
|
|
|
|
... és mardosó érzés amelyet legbelül éreztem,hiszen azt hittem,hogy a fájdalomnak már minden létező fajtájával megismerkedtem,s most mégis váratlanul ért mindez..mintha fizikálisan is éreztem volna azt,hogy összetört a szívem..
Annyi minden zajlott le bennem,s én úgy éreztem,hogy minden ami eddig történt csak álom volt,s most jön az elkerülhetetlen fel kell végre ébrednem,... |
2010-05-13 22:06:12 |
|
|
|
|
|
|
Vörösmarty Mihály :
Pásztorlány dala
Kis rózsa, szép rózsa,
Gyönge virágszál!
Szeretőd ha volna,
Így nem hervadnál;
De hervadsz mint magam,
Hull kis leveled:
Kedves ifjuságom
Hull el itt veled.
Kis rózsa, szép rózsa,
Vársz-e még tavaszt?
Jaj nekünk! örökre
Elvesztettük azt.
Más virág ... |
|
2010-05-13 22:03:38 |
|
|
|
|
|
|
Puha pihe hull kezemre,
beleesik tenyerembe.
Olyan mintha csillag volna,
s ujjaim közt széjjelfolyna.
Megyek lassan, fel-fel nézve,
a felleges szürke égre.
Pihét látok ott jó sokat,
csiklandozzák az orromat.
Csodás minden most e tájon,
fehér sapka tetőn, fákon.
Mint egy mesebeli világ,
benne járnak varjak, cicák.... |
|
2010-05-13 21:44:08 |
|
|
|
|
|
|
... is...
hogy mit? valahol még derengnek
lepkeszínek és sugarak...
de olyan fáradtan kerengnek,
oly messze már, hogy nevüket
s tapintásukat elfeledtem...
Ez lett volna az életem?
de ki maradt itt én helyettem?
Tapintom magam. Ugyanaz?
Fej. Karok. Lábak. Mi szökött el,
hogy üres a tapintható?
magamtól mikor? ki lökött... |
2010-05-13 21:38:10 |
|
|
|
|
|
|
... jégverem,
A Tél hevitő hőség,
Piros virág a Bánat
S fekete a Dicsőség.
Bivaly-fekete a hó,
Fehér a szurok korma,
A Van csak egy rossz álom
S a valóság a Volna.
A Halál nagy dáridó
S kis stáció az Élet,
A Bűn szebb az Erénynél
S legszebb Erény a Vétek.
A méz maró keserű
S édes ize a sónak,
A ... |
2010-05-13 21:24:36 |
|
|
|
|
|
|
... karjával a farönk alá nyúlt a másikkal pedig az asszonyt próbálta óvni, nehogy leessen. Lassan elfordult a táj, partot értek, majd a fát letette a földre úgy, hogy a nő már nyugodtan leléphetett volna róla. A robot, tenyerét felé tartva langyos szellőt fújt rá de az nem mozdult, még a szemeit sem nyitotta ki.
- Megakadályozza, hogy tovább hűljön - Meza hangja csendes volt, al... |
2010-05-13 21:19:24 |
|
|
|
|
|
|
... rajta a felesége arcát, ami kísértetiesen hasonlított arra az arcszínre, ami néhány napja fogadta a kórházi látogatásakor. Ez volt az utolsó kép róla, az emlékeiben. Bárcsak törölni tudta volna ezt a képet. A ráncos bőr immár erőtlenül, és halványan ereszkedett lesoványodott arccsontjaira. Ajkai szürkék, fénytelenek és szárazak. Körülötte átható betegség szaga keveredett a Kórházi... |
2010-05-13 20:56:42 |
|
|
|
|
|
|
... képet,
Kifakították már régen azt az évek.
A sárgult papíron fiatal pár látszik,
Az öregnek arcán bágyadt mosoly játszik.
Nagyot sercen mostan a gyertyának lángja,
Mintha jelzés volna, nem sok van hátra.
És még egyszer újra fellobban a fénye,
Friss erő költözik megvénült szívébe.
Mint lidérclángok a sötét mocsárban,
Emlékek ... |
2010-05-13 20:53:08 |
|
|
|
|