|
|
|
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY KÖLTÉSZETE
Csokonai Vitéz Mihály (1773. ... |
2020-03-03 22:30:24 |
|
|
|
|
|
|
... úton játszó napfoltokon.
Tavaszom, csengessed erdei csendbe most cseng... |
|
2019-03-24 08:56:40 |
|
|
|
|
|
|
Hajnal Anna
Sohse hagyj el...
Itt hol a ködben, az időnek villanva suhogó szárnya megbénul,
súlyos falak közt, én felébredt tavaszom csengettyű hangod megnémul,
menjünk a régi rétekre megint,
hol tavaszi árvízről a nap az égre... |
2018-08-27 08:50:14 |
|
|
|
|
|
|
... úton játszó napfoltokon.
Tavaszom, csengessed erdei c... |
|
2017-04-03 13:37:08 |
|
|
|
|
|
|
... úton játszó napfoltokon.
Tavaszom, csengessed erdei csendbe most csengettyű hangod zenéjét,
gyermekkor, hadd igyam csapongó gondtalan örömed mézét,
vágyak és szerelem muljatok el!
gyermekkor szép ege, ártatlan derüje, sohse hagyj el!
... |
|
2017-03-24 06:36:33 |
|
|
|
|
|
|
HAJNAL ANNA
Hajnal Anna (Gyepűfüzes, 1907. február 1. - Budapest, 1977. szeptember 6.) József Attila-díjas költő, a Nyu... |
2016-05-09 21:00:26 |
|
|
|
|
|
|
Hajnal Anna: Sose hagyj el...
Itt hol a ködben, az időnek villanva suhogó szárnya megbénul,
súlyos falak közt, én felébredt tavaszom csengettyű hangod megnémul,
menjünk a régi rétekre megint,
hol tavaszi árvízről a nap az égre s onnan nevet... |
2015-11-23 23:03:32 |
|
|
|
|
|
|
...---Szerelmes búcsúvétel ----
Melitesz
Itt hagynám én ezt a várost, ha lehetne,
Ha engemet Rozáliám nem szeretne.
Örömmel megválnék tőled, komor város,
Ha menésem Roziéval lenne páros.
De mely édes örömtől kell megfosztatnom,
Ha nem lehet édesemmel itt múlatnom,
Ha északra lakom már én, ő meg délre,
Ha csókokat raggatnom... |
2015-06-25 12:06:51 |
|
|
|
|
|
|
... enyhe szellő,
gyógyítsd meggyötört szememet lágy
vonulásoddal puha felhő -
Feledni, mindent, elfeledni,
kiheverni, mint betegséget -
oldjatok fel, muljatok már,
hegedjetek be, óh, emlékek.
Fejem fordítom, fülem zárom,
óh hol a bölcs, a tudós hol van,
ki feledtetni tudná vélem
mit keservesen megtanultam?... |
2014-03-28 22:33:59 |
|
|
|
|
|
|
Hajnal Anna: Sose hagyj el...
Itt hol a ködben, az időnek villanva suhogó szárnya megbénul,
súlyos falak közt, én felébredt tavaszom csengettyű hangod megnémul,
menjünk a régi rétekre megint,
hol tavaszi árvízről a nap az égre s onnan nevet... |
2014-01-13 11:21:24 |
|
|
|
|